Friss�t�sS�g�

TakaaChan	2022.02.10. 20:37 -
	� � Aaron & Evelyn |foxy| |TakaaChan| When you know about something it stops being a nightmare. When you know how to fight something, it stops being so threatening. � K�r st�tusza: Akt�v �

[14-1]

Foxy	El�zm�ny | 2023.02.04. 21:37 - #22

Azael"i am no�angel" N�mi sajn�lattal a szem�ben n�zett Evelynre. Szeg�ny l�ny annyi mindenen ment kereszt�l, �s m�g ez is. - Eld�lt abban a pillanatban, hogy az a v�mp�r szemet vetett r�d. – �rtett egyet a l�nnyal. Hab�r nem sz�vesen hozta fel �jra ezt a t�m�t. De az biztos, hogy az a v�rsz�v� ezzel meg�sta a s�rj�t. �s ez a gondolat p�r pillanat alatt el is �zte a sajn�latot a szemeib�l, hogy azt�n haragot hagyjon maga ut�n. De l�tva Evelyn arc�t, ahogy a k�nnyeivel k�szk�dik Aaron tekintete azonnal megl�gyult. Szerette volna megvigasztalni, de el�g �gyetlen volt az ilyen dolgokban. Hab�r ezen nem sok�ig tudott �rl�dni, mert Evelyn belekezdett a mondand�j�ba, ami igencsak meglepte. Felvont szem�ld�kkel n�zett a l�nyra. - Ne besz�lj butas�gokat. – korholta. – Egyszer�en csak vannak dolgok, amiket nem sz�vesen oszt meg az ember m�sokkal. – vonta meg a v�ll�t enged�kenyen. – �s ezt sosem szabad magadra venned, mert ennek semmi k�ze hozz�d. M�rmint, nem az�rt nem osztom meg veled, mert neked nem akarom elmondani, hanem mert �n nem vagyok k�pes arra, hogy b�rkinek is besz�ljek r�la. – magyar�zta komolyan a l�ny szemeibe n�zve. Rem�lte, hogy meg�rti, �s nem mag�t fogja ostorozni. De hallva, hogy Evelyn mindenk�ppen saj�t mag�t akarja ez�rt is hib�ztatni, fej�t ism�t h�travetette �s nagyot s�hajtott. M�gis mit v�r t�l�k? � csak az egyik szolg�l� l�nya volt, Amara pedig l�nyeg�ben a f�n�ke. Ami pedig Aaront illette, nos, val�ban nem volt a legmegfelel�bb szem�ly arra, hogy b�rkit is pesztr�ljon. A hossz� �vek sor�n, am�g itt �lt ebben a lak�sban m�g tal�n sosem b�multa ennyit a plafont. Koszos volt. �s mindemellett jobbnak l�tta, ha ink�bb nem sz�l t�bb sz�t, mert amilyen �gyes ezekben a szitu�ci�kban, m�g tov�bb ront a helyzeten. - H�t ezzel mindenk�ppen. – mondta arra, hogy fel lett dobva a napja. Pedig val�j�ban ez a nap tele volt mindenf�le szars�ggal, kezdve azzal, hogy Evelyn v�mp�r lett �s ezzel m�g nem �rt v�get a balszerencs�k sorozata, ami aznap t�rt�nt. De legal�bb ez az apr�cska kis �r�m n�mi f�nyt hozott a s�t�ts�gbe, ha csak egy r�vid id�re is. Ism�t f�lmosolyra h�zta a sz�j�t. – Nem a tan�t�st�l kell f�lned… - jegyezte meg. Mondta tal�n egy kiss� balj�slat�an csengett, de egy�ltal�n nem sz�nta annak. – Sok rosszabb dolog van, de ne agg�dj, am�g mellettem vagy, addig ezekt�l nem kell tartanod. – tette hozz�. �s t�nyleg komolyan is gondolta. Persze meg kell tan�tania dolgokra, de az igaz�n sz�rny� �s rossz dolgokat akkor is igyekszik t�vol tartani t�le. - Nos… - n�zett k�rbe a lak�s�ban, de miel�tt v�laszolhatott volna Evelyn megel�zte. Meglepetten n�zett a l�nyra, majd a h�l�szoba fel�, majd tekintete visszav�ndorolt a l�nyra. – Nos… - kezdett bele �jra, de �gy azt�n v�gk�pp nem tudta, hogy mit is mondjon. Hab�r �gy volt vele, hogy a l�ny, �gyis hamarosan egyre kevesebbet akar majd aludni, tekintve, hogy v�mp�r lett. De �gy az elej�n m�g akkor is �t kell szoknia, hogy majd id�vel alv�sra ink�bb a napf�nyes �r�kat sz�nja �s hogy akkor sem alszik majd p�r �r�n�l sokkal t�bbet, de egyel�re ezt m�g nem k�t�tte az orr�ra, el�bb ut�bb �gyis r�j�n, ahogy megv�ltozik, �s minek is siettesse a dolgokat, m�r �gy is tal�n t�l sok inform�ci�t z�d�tott a l�nyra. Vagyis ink�bb biztos volt abban, hogy a mai nap m�r t�l sok inger �s hirtelen v�ltoz�s �rte, sz�val majd sz�pen lassan, l�p�senk�nt �gyis mindent megtud majd. - Ha gondolod… - v�g�l csak siker�lt valamit kiny�gnie. – De szerintem jobban tetszene neked, ha egyed�l foglalhatn�d el az �gyat. �n megleszek a kanap�n. – veregette meg maga mellett a kanap� szivacs�t. Am�gyis, nem egyszer fordult el� vele, hogy itt nyomta el az �lom, sz�val pontosan tudta, hogy nem lesz ezzel probl�m�ja. �

TakaaChan

El�zm�ny | 2022.09.01. 09:41 - #21

Evelyn Ann Little � Aaron v�lasza t�m�r volt, mint �ltal�ban. Azzal kapcsolatban, hogy el�bb-�t�bb de hozz� kell szoknom ahhoz a gondolathoz, hogy most m�r v�mp�r vagyok. Nem ember... nem �tlagos l�ny aki akkor voltam. B�r nem tudtam elk�pzelni, hogy hogyan is lenn�k er�s, vagy hogy milyen fajta er� is lakozhat bennem de �gy �rzem ez m�g a j�v� zen�je el�gg�. Hab�r egyenl�re nem tudtam, hogy k�pes leszek-e r� m�g is b�ztam Aaron seg�ts�g�ben. - H�t, akkor val�ban nincs m�s v�laszt�som. - T�rtam bele hajtincseimbe, hogy igaz�tsak rajta valamint, hogy ne l�gjanak azok a szemembe. - Ez m�r eld�lt. Mialatt a v�mp�r dolgokon agyaltam, k�zbej�tt egy m�sik dolog is. Szerettem volna tudni, hogy Amara �s � mi�rt ilyen ellens�gesek egym�ssal. Vagyis csak jobb h�j�n Amara volt az, aki eltasz�totta Aaront mag�t�l. Igaz�b�l nem gondoltam bele, hogyan is folytunk bele ebbe a t�m�ba de mindenk�pp tudni akartam, hogy meg�rtsem �ket. De Aaron szavai, hogy t�lsok mindent tulajdon�tok el magamnak nem kicsit a lelkembe tiport ezzel. Szemeimben r�gt�n lehetett l�tni a szomor�s�got ami seperc alatt megcsillant a l�mpa f�ny�ben is. Tekintetemet les�t�ttem, majd f�lre n�zve egy bizonyos ponton meg�llt pillant�som egy cserepes vir�gon ami az asztalon d�szelget. R�gt�n �reztem hangj�ban az ellens�gesked�st, ami nem esett j�l. Nem tartoztam k�z�j�k, ak�rmennyire is szerettem volna. K�zdhettem volna ez ellen b�rhogyan nem fog v�ltoztatni a t�nyeken. Sem Amar�n, sem pedig a f�rfin. Velem mindig is ilyenek lesznek. Sz�val ezt m�r most meg kell tanulnom. B�r nem mintha eddig ez nem t�nt volna fel. F�leg, hogy mindkett�j�k tiltakozik.� �reztem, ahogy torkom megszorul �s jelenleg a k�nnyeimmel k�zd�k. Nem akartam, hogy el�tte ez miatt ak�r el is s�rjam magam. Nem tudtam azzal egyenl�re mit tenni, hogy m�g igen t�r�keny voltam lelkileg. Cseppet sem er�s. Aaron v�g�l ism�t megsz�lalt, akire r� is pillantottam. �ppen a plafont figyelte, mialatt r�j�tt hogy t�l durva volt. De t�l k�s� volt ahhoz, hogy ezzel ne b�ntson meg. Megeml�tette, hogy nem err�l van sz�. - Nem kell szavatkoznod. - Sz�laltam meg kiss� megcsuklott hangon. - Igen is err�l van sz�. - Folytattam. Egy apr� leveg�t vettem magamon �gy �reztem ezt most kell, hogy valamennyire megnyugodjak. - Mondhatsz r� ak�rmit, att�l idegen vagyok. Lehetek �n �veken �t az ismer�s�d. Jelen lehetek ak�rmeddig, ezen a t�nyen soha nem fog semmi sem v�ltozni. - R�ztam meg a fejem enyh�n. Majd egy nagyon halv�ny mosoly �lt ki az arcomra, ahogyan enyh�n megr�ztam a fejemet. - Ez miatt ne agg�dj. - Ugyan is megszoktam m�r, hogy nagy h�j�n egyed�l �rzem magam. �s ez kil�t�stalanul nem fog v�ltozni, hacsak valami csoda nem fog t�rt�nni de ebben er�sen k�telkedtem. - Sajn�lom. - B�ktem ki m�sodik mondat�ra amiben elhangoztatta, hogy nincs k�z�m akkor sem ha ott voltam jelen egy kis ideig. - Ne agg�dj ezt akkor is el�g mesterien a tudtomra adt�tok mind a ketten. Nem mintha rem�nykedn�k. - Tettem m�g hozz�, mialatt eln�ztem most jobb oldalamra az ablak fel�.� Tov�bbra is meglepetten figyeltem Aaron arc�t, ahogyan m�g mindig mosolyog a legut�bbi mondatomon. �n egy�ltal�n nem tartottam annak hiszen csak egy �rtalmatlan mondat volt de � csak m�gjobban mosolygott rajta. Most direkt csin�lja, vagy t�nyleg ennyire tetszett neki. De v�g�l r�hagytam egy apr� s�hajjal, hogy csak nyugodtan mosolyogja ki mag�t. Val�ban ritka pillanatok egyike, ahogy az is hogy nevetni is hallottam az im�nt.� - Rendben h�t akkor �r�l�k, hogy feldobtam a napod teljesen v�letlen�l. - Sz�laltam meg. -Pedig ez �gy van. - Feleltem arra hogyha �k nem lenn�nek �n sem lenn�k itt. - Nagy val�sz�n�s�ggel bele�r�ltem volna ap�m hal�la miatt. - R�ntottam v�llat. Hiszen sz�momra nem csak sokk�nt �rt. De m�g is elvesztettem �t, aki hab�r engem nem kedvelt m�g is csak az ap�m volt �s szerettem. Persze gyermeki fejjel m�g csak gondolni sem lehet az �ngyilkoss�gra, de nem voltam az�rt annyira kicsi sem hogy ezt ak�r ne tettem volna meg. Kiss� ki�lt a meglepetts�g arcomra, amikor megtudtam hogy m�r holnap tan�tani akar. - Egek, most akkor kezdhetek f�lni? - T�rt ki bel�lem pislogva n�ztem Aaron arc�ra. Hiszen nem tudtam, hogy hogyan is k�pzeli, vagy hogy mivel is fogja kezdeni a tan�t�s. Majd mondatait figyelmesen hallgattam v�gig, hogy ma miket tanultam meg p�ldak�ppen. Kellett egy kis id�, hogy belegondolhassak. Mert h�t eszembe sem jutott, hogy ezek a dolgok mint a v�r�v�s is egyfajta tanul�s a r�szemr�l. Ink�bb �szt�nb�l cselekedtem. De v�g�lis pozit�v dolognak k�nyveltem el. Hiszen ez is halad�s. - Gondolom van enn�l rosszabb is... - Sz�laltam meg. - Na �s hol fogok aludni? - K�rdeztem meg. Gondolom nem egy h�tig fog tartani ez az eg�sz v�mp�r l�t dolog. - Tudod mit... veled akarok aludni. - Jelentettem ki, egy sz�les mosoly keret�ben. Persze nem gondoltam komolyan, de k�v�ncsi voltam mit felelne r�. Term�szetesen nemet mondana, ebben nem volt k�ts�gem. De persze nekem a kanap� is t�k�letesen megfelel. Puh�nak tartottam, �s k�nyelmesnek is.� | Nastya Kusakina | Little Baby |�Credit: Venus | �

Foxy	El�zm�ny | 2022.06.26. 10:33 - #20

Aaron Watcher L�tta az arc�n, hogy m�rlegeli a szavait, jelenlegi helyzet�n gondolkodik; nem is zavarta meg benne, csak n�m�n figyelte. Szavaira csak komolyan b�lintott. Ebben azt�n abszol�t igaza volt, musz�j lesz megtanulnia, hogyan is �ljen v�mp�rk�nt �s hogy mik�nt tudja erej�t a leghat�konyabban kihaszn�lni. N�mi zavart l�tott l�nyon amikor a kez�hez majd az arc�hoz �rt. Val�ban nem volt gyakori, hogy ennyire k�zvetlen�l viselkedett volna b�rkivel is, �s val�sz�n�leg Evelyn sem volt ehhez hozz�szokva. De most �gy �rezte, hogy a l�nynak pont erre van sz�ks�ge, hogy valaki k�zel �lljon hozz�, valaki, akire t�maszkodhat, aki kiemeli a m�lys�gb�l, ebben az ismeretlen v�rosban egy teljesen ismeretlen l�ny� v�lva. �s Azael pontosan ez a valaki szeretett volna lenni most a sz�m�ra, hab�r sz�nd�kai nem voltak teljesen �nzetlenek, de ugye mit sz�m�t ez, ha Evelynnek erre van sz�ks�ge �s Azael k�szs�ggel meg is adja ezt neki. - Igen. – helyeselt �jfent. Evelyn nem volt buta l�ny, nagyon j�l tudta, hogy kitart� elsz�nts�gra lesz sz�ks�ge ahhoz, hogy megbirk�zzon a feladattal. �s hab�r most �gy t�nt, hogy n�mileg megr�miszti a dolog, hogy k�telyt �rez mag�ban, hogy siker�lhet-e neki mindez, egy t�r�keny kisl�nynak, de Azael l�tta, hogy m�lyen legbel�l valami elhat�roz�s f�le kezd kialakulni a l�nyban, hogy igenis k�pes lesz r�. Azael is azon a v�lem�nyen volt, hogy fizikailag meg tudja csin�lni, itt ink�bb majd csak az lesz a k�rd�s, hogy fejben mennyire lesz er�s; m�ltj�b�l kiindulva vagy nagyon er�s lesz, vagy �ppens�ggel t�l gyenge a feladathoz, de ez �tk�zben �gyis elv�lik majd, nem akart am�gy sem id� el�tt elhamarkodott k�vetkeztet�sekbe bocs�tkozni. Ezen gondolataib�l gyorsan kir�ngatta Evelyn k�v�ncsiskod� k�rd�se. Arca abban a pillanatban komorabb� v�lt, ahogy szavai is. Nem finomkodott a l�nnyal, minek hat�s�ra csak meglep�dve figyelte, ahogy �tkarolja l�bait �s kiss� meg�ba fordul. Kiss� megb�nta, hogy ilyen ellens�gesen reag�lt, ugyanakkor m�gis jogosnak, �rthet�nek tartotta. Nagyot s�hajtott �s h�trad�lt a kanap�n, fej�t is h�tra d�ntve p�r pillanatig a plafont fix�rozta. - Nem err�l van sz�. – mondta t�tov�n. Evelyn val�ban nem tartozott �gy k�z�j�k, hiszen a Collins csal�d h�zvezet� n�j�nek a l�nya volt, azon t�l, hogy a h�zban �ltek a munka miatt m�s nem k�t�tte �ket egym�shoz. L�tta �s j�l tudta, hogy a l�ny nagyon szeretne valahova tartozni, balszerencs�j�re pont valaki olyasvalakit szemelt ki mag�nak, aki pedig pont, hogy senkihez sem akart tartozni. A sors fintora… - gondolta egy pillanatra grimaszba r�ntva az arc�t. – Meg kell �rtened, hogy vannak dolgok, amik egyszer�en nem tartoznak r�d. M�g ha esetleg ott is volt�l… - mondta n�mi gondolkod�s ut�n most m�r sokkal kedvesebben. Hi�ba, ez akkor is r� �s Amar�ra tartozott, �s ha �gy gondolja, hogy nem akarja m�ssal megosztani, akkor nem fogja �s emiatt senkinek egy szava sem lehet, m�g Evelynnek sem. Ami pedig a mosoly�t illette, h�t ilyet t�nyleg nem gyakran mondtak neki, sz�val most rajta volt a meglep�d�s sora, nem is nagyon leplezte. - Igen, tudom, hogy komolyan gondoltad. – mondta mosolyogva – �ppen ez�rt m�g viccesebb. – tette hozz� m�g mindig mosolyogva. Hab�r mosolya m�r nem volt olyan sz�les, az�rt valami m�g mindig ott pisl�kolt a sz�ja sark�ban. Hallva Evelyn szavait, v�g�lis logikusnak t�nt. Hiszen ott voltak egy�tt, m�gis egyed�l, m�s dolga meg nem is nagyon akadt csak, hogy az ott �l�ket figyelje. Mindenesetre elgondolkodtatt�k Evelyn szavai, hogy ha nincsenek, akkor � m�r nem lenne. - Ilyenre m�g csak ne is gondolj. – jegyezte meg. Az az id� m�r elm�lt, most m�r feln�tt �s ak�r egyed�l is k�pes elviselni az �let viszontags�gait. A l�ny k�rd�s�n nem lep�d�tt meg, de szinte azonnal r�v�gta a v�laszt. - M�r holnap. – jelentette ki nemes egyszer�s�ggel. Mert h�t m�gis mire v�rjanak? K�l�nben is, jobb min�l el�bb megfogni a v�rszomj grabanc�t. – Szigor�an v�ve m�r ma is tanult�l valamit, tulajdonk�ppen eg�sz sokat. – vonta meg a v�ll�t, mintha mi sem volna term�szetesebb. – Gondolok itt a v�riv�sra, a v�rszomj megtapasztal�s�ra, a gyors reflexeidre… - kezdte el sorolni, hogy mennyi �jdons�g is �rte m�r most is. Evelyn val�sz�n�leg arra sz�m�tott, hogy majd valami kem�ny katonai kik�pz�sben lesz r�sze, ami mondjuk nem volt akkora nagy t�ved�s, de m�gsem kezdhett�k r�gt�n azzal, b�rmennyire is szerette volna azonnal beledobni a m�lyv�zbe, ez az�rt tal�n t�le is t�lz�s lett volna. | Jonathan Rhys Meyers | The Fallen, Azael |�Credit: Venus |

TakaaChan

El�zm�ny | 2022.06.25. 16:20 - #19

Evelyn ann little"a v�ltoz�s olyan ajt�,�amelyik csak bel�lr�l ny�lik."A f�rfi t�m�ren v�laszolt kor�bban tett k�rd�semre, hogy Amara haszn�ra lehetek. Hozz�f�zte azt is a f�rfi, hogy jobb ha �vatos leszek majd mellette. Kicsik�nt sem r�m�tett meg a l�ny hirtelen felt�rekv� cselekedetei, vagy besz�l�sai. De most valahogyan �reztem, ha megbar�tkozok a gondolattal, hogy v�mp�r lettem... s�t szinte biztos voltam benne, hogy teljesen m�shogy fogok viselkedni. Mintha nem �n lenn�k. Olyan ez az eg�sz, hogy aki eddig voltam az a t�r�keny kisl�ny akire fel sem figyeltek p�r embert kiv�ve az most meghalt. �s helyette most egy �j szem�ly kezd a felsz�nre t�rni, ami m�g sz�momra is ismeretlen f�leg, mert nem tudom mire vagyok k�pes. Hiszen kor�bban sem voltam senki haszn�ra. Viszont Aaron mondataira egy apr�t b�lintottam v�lasz k�ppen, hogy meg�rtettem amit mondott. De persze egyenl�re fogalmam sem volt, hogyha �jra tal�lkozok Amar�val m�g is hogyan reag�lna ott l�temre. �szint�n sz�lva nem tudtam ezek ut�n mi fog velem t�rt�nni, vagy �ppen mit fogok tenni. De a f�rfi szavai, hogy megtan�t mindenre kiss� vegyes �rzelmeket keltett bennem. Ugyan is val�ban megijedtem azon a t�nyen, hogy mi van ha valamit t�nyleg elsz�rok de egyben egy kis �r�m is t�rsult hozz�, hogy Aaron nem hagy magamra pedig igaz�b�l sim�n megtehetn� m�g azon sem lep�dn�k meg. De tudtam j�l, hogy a morcos, szigor� angyal m�g�tt van egy kedves, t�r�d� oldala. Amit igen, legink�bb Amar�nak szeretn� kimutatni de az a l�ny is igen makacs, haragtart�. Sokszor el is t�n�dtem azon, mi�rt nem akarj�k megbesz�lni a dolgokat. Mindig is �gy �reztem, k�t t�z k�z� ker�ltem mivel mind �, �s Amara fontosak voltak sz�momra... noha azt sosem tudtam visszafel� hogyan viszonyulnak hozz�m. De nem is igaz�n gondoltam bele, ha a k�zel�kben voltam. Annyira elterelt�k a figyelmemet. �s igen, val�ban bizonytalanul �lltam emiatt az eg�sz v�mp�r dolog miatt. Amit a f�rfi rajtam t�k�letesen l�tott is. Szavaira, miszerint ne felejtsem el hogy most m�r v�mp�r vagyok elgondolkoztam rajta. M�g mindig szokatlan. Hogy nem �rzem, dobogna a sz�vem �s m�g egy�b felt�n� r�szletek ami emberk�nt megvoltak, azok most k�mforr� v�ltak. De j�l tudtam, hogy csak id� kell sz�momra. Hogy felfogjak mindent, mi is t�rt�nik velem �s k�r�l�ttem. - �gy vagy �gy, de k�ptelen leszek r�. Ugyan is nincs m�s v�laszt�som... igaz? - N�ztem fel a f�rfira m�g mindig kiss� elveszetten mint aki keresi a hely�t ebben az �j vil�gban. De tekintetem ism�t magam el� szeg�dtek. Ugyan is ez az eg�sz olyan szokatlan volt rengeteg �j inform�ci�val, hogy csak kerestem a szavakat. Mialatt a m�lt s�t�t �rny�ka �jra k�rbevett, �s szorongatott csak is az hozott vissza, hogy Aaron kez�t az eny�imre helyezte. Tal�n nem l�tsz�dott, de egy pillanatra enyhe remeg�s j�rta �t a testemet a hirtelen j�tt �rint�sre. Teljesen belemer�ltem a m�ltba, de a f�rfi ezzel m�g is csak visszar�ngatott noha nem mertem r� pillantani, k�s�bb mondataira m�g is felemeltem r� a tekintetem mivel tal�n kiss� megijedtem a v�r sz� hallat�n. Persze k�pletesen �rtette, de egyenl�re sz�momra m�g is ijeszt�en hatott ez az eg�sz. Utolj�ra csak akkor bor�tott be v�r t�rt�netesen, mikor �desap�m m�r halott teste nehezedett r�m. �s �szint�n sz�lva, nagyon rem�nykedtem abban is, hogy azok a hangok mihamarabb elt�nnek a fejemb�l. Aaron �rint�s�t �rezhettem ism�t, ami kiss� zavarba is hozott ugyan is ha belegondoltam sohasem �rtek az arcomhoz. Persze mindez nem zavart, ugyan is m�g is nyugalmat keltett noha nem csak az itt l�te. - Akkor mindez csup�n akarat k�rd�se. - Sz�laltam meg v�g�l halkan, amint megtal�ltam a hangomat. Besz�lget�seink sor�n a m�ltban kezdt�nk el bolyongani, jobban mondva Aaron �s Amara k�z�s m�ltj�n�l. De bosszankodva figyeltem, hogy a f�rfi nem igen akar v�laszolni a k�rd�seimre. Nem �rtettem mi�rt is, hiszen m�g is csak jelen voltam k�z�tt�k. Persze, kisebbs�gnek sz�m�tottam. Tehettem b�rmit, m�g any�m szorgasan dolgozott a h�z k�r�l. Rem�nyvesztett voltam, ezt nem tagadom. �s ink�bb csak sodrodtam az �rral. - De h�t... - Kezdtem volna bele, de Aaron elens�ges mondata meg�ll�tott. Egy pillanatra n�ztem r� megszeppenve, majd sz�pen lassan szinte m�r szomor�an pillantottam le magam el�. - �n csak... - Kezdtem el szinte alig halhat�an, de a hangom m�g is elcsuklott. Karjaimmal �tkaroltam magam derekamn�l fogva. Mintha ez a p�z megv�dene b�rmit�l. B�rmilyen tehert�l, persze ez k�zel sem volt �gy. - �n csak megakarlak titeket �rteni. De igazad van. Nem tartozom k�z�tek. - Hangom egyre jobban halkult el, ahogyan egyre jobban gondoltam bele, hogy konkr�tan vad idegenk�nt �ll�tottunk be hozz�juk. Mintha k�nyszerb�l kellett befogadniuk, ak�rmennyire is seg�t�k�szek voltak. Mindig is egy idegen leszek. Tettem hozz� gondolatban. V�g�lis semmi k�z�m nincs hozz�juk. Nem is tudom ez mi�rt szomor�t el annyira. Tal�n az�rt, mert valahol m�g is rem�nykedek, hogy valahov� tartozhatok. De ezek ut�n m�r �n sem tudom pontosan, hogy mire gondolhatn�k. El is akartam terelni a t�m�t, �gy h�t ink�bb r� is sz�ltam Aaronra, hogy mosolyoghatna t�bbet is, amire el�sz�r meglepve reag�lt majd szinte elnevette mag�t. �n csak kiss� meglepetten pillantottam r�. Mind mosoly�t, �s hallva nevet�s�t szinte ritka esetnek lehetett mondani. Oldalra hajl�tottam fejemet, mint aki azon agyal vajon mi is t�rt�nik el�tte. �s h�t val�ban elgondolkoztam rajta, hiszen semmi vicceset nem mondtam. - Pedig komolyan gondoltam. - Sz�laltam meg v�g�l. Ami azt illeti, rossz volt l�tnom hogy a f�rfi mennyire mag�nyos. Tal�n m�g n�lam is jobban. De mivel szinte semmit nem akar mes�lni mag�r�l, �gy sohasem fogom tudni ennek az ok�t. Pedig sim�n tehetne �rte, hogy ne legyen mag�nyos. Hiszen j�k�p�, �s s�rmos is volt. De egyszer�en a m�lt m�r szinte teljesen felem�sztette. Att�l tartok, ha tov�bb faggatn�m ugyan �gy lekoppintana. - Jobban szeretem azt az arcodat l�tni, ami mosolyog. Ha l�tom, hogy csak n�zel magad el� tudom hogy baj van. Nem csak Amar�t igyekeztem kiismerni. Nem tudom mi�rt vagytok sz�momra fontosak. - T�prengtem el egy kis ideig rajta. - De azt tudom, ha ti ketten nem lettetek volna... hogyha nem foglaltok le annyira, hogy r�tok figyeljek. M�r r�ges r�gen nem �ln�k. - Pillantottam a f�rfira. Igen, ap�m hal�la m�g is csak megviselt, �s egyben lesokkolt. Hiszen ak�rmennyire megvetett ugyan �gy szerettem mint �desany�mat. Hamar r�j�ttem, mennyire neh�z egyik sz�l� n�lk�l feln�ni. Sok�ig megse sz�laltam, tal�n �vekig nem besz�ltem egy �rva sz�t se. Nem is eml�kszem, mikor volt az a pillanat amikor a k�r�l�ttem l�v� emberek felfigyeltek �jra a hangomra. Teljesen sosem fogom magam t�ltenni rajta, de elfogadtam. Az �ngyilkoss�g tudata �gy nem mer�lt fel bennem. Ellenkez� esetben biztos, hogy r�g bele�r�ltem volna amire m�s megold�st nem tudtam volna tal�lni. - Mikor szeretn�d elkezdeni a tan�t�sokat? - �rdekl�dtem v�g�l, egy �j t�m�t v�ltva. Hiszen az is �rdekelt, mennyi id�m van m�g felk�sz�lni azokra a megpr�b�ltat�sokra amik r�m v�rtak.

Foxy	El�zm�ny | 2022.05.29. 10:59 - #18

Aaron Watcher N�ha lepillantott a l�ny arc�ra �s figyelte ahogy a tekintete a t�volba r�ved, elgondolkodik a szavain, de azt�n tekintete k�vette a l�ny�t �s � is a sima falat b�multa, majd el�lr�l az eg�sz. De a l�ny minden egyes rezd�l�s�t �rz�kelte, akkor is, amikor az �l�ben fek�dt �s akkor meg pl�ne, amikor arcukat csak p�r centi v�lasztotta el. Mosolya csak m�g sz�lesebb lett ahogy l�tta a l�ny zavart arc�n a megvil�gosod�st. Az viszont meglepte amikor a l�ny a keze ut�n kapott. �s nem csak kapott, de el is kapta, tork�b�l bizonytalan, de egy�rtelm�en �llati morg�s t�rt fel. Felvont szem�ld�kkel n�zett a l�nyra, aki maga sem tudta, hogy most m�gis mi t�rt�nt. Hi�ba pr�b�lta takarni a p�rt az arc�n, a bukott �gy is l�tta azt, hab�r nem sokat t�r�d�tt vele. Amilyen hirtelen kapta el a kez�t olyan hirtelen eresztette is el, csak hogy leplezni pr�b�lja sz�gyen�t. De h�t m�gis mi�rt sz�gyenkezik? Nem mintha t�tott sz�jjal rontott volna neki. Ami pedig azt a furcsa hangot illette, nos h�t � nem el�sz�r hallott ilyet, de Evelyn eset�ben ugye teljesen m�s volt a helyzet, �s az k�ts�gtelen, hogy a hang nem volt �pp bar�ts�gos, �s az, hogy ez a saj�t tork�b�l t�rt el�, tal�n m�g r�miszt�bb lehetett. Igyekezett meg�rt� lenni, de nagyon j�l tudta, hogy err�l jobb lesz, ha min�l el�bb leszokik a l�ny; legal�bbis olyan szinten, hogy saj�t cselekedetei legal�bb saj�t meg�t ne �rj�k v�ratlanul. - Igen. – v�laszolta r�viden, kiss� �sszer�ncolva a szem�ld�k�t a l�ny el�bbi cselekedete miatt – De jobb lesz, ha fel� nem kapkodsz ilyen h�vvel, mert biztos lehetsz benne, hogy � nem fog ilyen t�relemmel viseltetni ir�ntad. – tette m�g hozz� kiss� komoran, de v�g�l arcvon�sai �jra megl�gyultak. Nem kellett eml�keztetnie mag�t, hogy egy �jsz�l�tt v�mp�rral �l szemk�zt, ez a fajta viselked�s nem meglep�, csup�n csak term�szetes. De hamar t�ltette mag�t ezen a hirtelen j�tt kellemetlens�gen, f�leg mert gondolatait elterelte a bukott tov�bbi mondand�ja, aki igyekezett t�nyleg �gy folytatni, mintha nem t�rt�nt volna semmi. - Mindenre �s m�g ann�l is t�bbre. – mondta hat�rozottan. De Evelyn tov�bbi k�rd�sei, arckifejez�se arra engedt�k k�vetkeztetni, hogy f�l att�l, hogy elbukik; hogy nem lesz el�g j�; hogy nem csak a buk�st�l f�l, de mag�t�l a tanul�st�l is, azokt�l a feladatokt�l, ami r� v�r. Apr�t s�hajtott. Val�ban, egy olyan v�mp�r volt most lel�tte, aki ezid�ig csak egy t�r�keny ember volt, akinek �rdemes mindent�l is tartani, mert ha nem akkor t�r�keny �lete cs�fos v�get �rhet. - Ne felejtsd el, hogy most m�r v�mp�r vagy. Kor�nt sem olyan t�r�keny, mint azel�tt, ha nem siker�l els�re, akkor fel�llsz �s �jra pr�b�lod. – jelentette ki hat�rozottan, t�nyleg, mint valami szigor� apa. De a l�ny csak tov�bb mondta, minden bizonytalans�g�t megosztva Aaronnal. A l�ny ugyan nem n�zett r�, de � folyamatosan az arc�t k�mlelte mik�zben besz�lt. Von�sai kiss� meggy�t�rtek voltak, egy�rtelm�en l�tszott, hogy az �let nem volt kegyes hozz�. A l�ny egym�st t�rdel� kezeire pillantott, majd n�mi t�tov�z�s ut�n egyik kez�t r�juk fektette csak, hogy abbahagyja, hiszen nem volt mi�rt idegeskednie, hab�r ezt ugye nem tudhatta. Sz�val kez�t a l�ny�ra helyezte, majd az arc�ra pillantott, a tekintet�t kereste, de meg�rtette, hogy ink�bb leszegi l�ngol� tekintet�t. - Ez maga a horror. – nem akart hazudni, sz�val a nyers igazs�got mondta – V�mp�rk�nt mindig v�r fog beter�teni. – esz�be sem jutott, hogy finomkodjon, pedig lehet, hogy nem �rtott volna; de ez nem az � asztala volt. – A hangok… - kezdett bele, majd elhalkult, elgondolkodott - … a hangok, amik azt mondj�k, hogy �lj, hogy ontsd ki a v�r�ket, id�vel tal�n elhalkulnak, de ha nem, akkor is k�pes leszel �ket ir�ny�tani, te fogsz a saj�t gondolataid ura lenni �s nem a v�rszomj… - …de ha nem �gy lesz, ha a v�rszomj az uralma al� hajt, akkor �n magam fogok v�gezni veled; tette hozz� csak gondolatban, mik�zben v�gigsim�tott a l�ny haj�n, arc�n, majd keze �jra az �l�ben pihent meg. Evelyn tolakod� k�rd�s�re m�sik kez�t is visszah�zta, m�r nem pihentette a l�ny�n, csak hogy ne t�rdelje a kezeit. Ism�t h�trad�lt a kanap�n, nagyot s�hajtott �s azon gondolkodott, hogy erre m�gis mit v�laszoljon. Semmi kedve nem volt a m�ltat felh�nytorgatni, csak az�rt, hogy a l�ny valamelyest k�pe ker�lj�n, mert h�t �rthet� okokb�l err�l Collins�k sem sz�vesen besz�ltek. A l�nyra sand�tott, csak hogy k�v�ncsi tekintet�vel tal�lkozzon. Azt m�rlegelte mag�ban, hogy vajon mennyit sz�ks�ges Evelynnak tudnia mindebb�l, de v�g�l arra jutott, hogy az amennyit tud �ppen el�g. - Ami t�rt�nt megt�rt�nt. – r�ntott egyet a v�ll�n �s �jra az �res plafont kezdte el b�mulni – Nem tudunk rajta v�ltoztatni. Sz�val a m�ltat jobb nem bolygatni, maradjon csak ott, ahol van; a m�ltban. – �s ennyivel elint�zettnek is tekintette ezt a k�rd�st. De a l�ny csak tov�bb faggat�zott. �sszer�ncolt szem�ld�kkel pillantott �jra a l�nyra, karjait keresztbe fonta a mellkas�n. - T�l sok jelent�s�get tulajdon�tasz magadnak. – jegyezte meg kiss� ellens�gesen. Ez abszol�t nem volt sz�p t�le, j�l tudta, de egyszer�en csak kibukott bel�le. A kor�bbi finom kedvess�ge minta nem is l�tezett volna. Neki is felt�nt, �gy h�t kif�jta a leveg�t, ezzel ism�t megl�gy�tva von�sait; mik�zben azzal nyugtatta vagy b�ztatta? a l�nyt, hogy minden rendben lesz, holott ezt j�maga is tudta, hogy lutri, b�rmi lehet m�g ebb�l a helyzetb�l. Egyel�re az a szerencs�je, hogy fiatal v�mp�rk�nt m�g nem tud a gondolataiban olvasni; mert ha tudna, akkor bizony az elm�lt p�r �r�ban volt p�r megk�rd�jelezhet� gondolata. Eden mellett m�r r�ges-r�g hozz�szokott, hogy ne csak a szavaira, de a gondolataira is figyeljen, de Evelyn mellett ehhez m�g nem volt hozz�szokva; de most ideje lesz. Meglepetten pillantott a l�nyra, amikor az kijelentette, hogy mosolyoghatna t�bbet. De elk�pedt arckifejez�se ism�t gyorsan megl�gyult �s halkan felkacagott. - Ez j�. – mutatott a l�nyra m�g mindig nevetve, mintha az �v vicc�t mes�lt�k volna el neki �ppen. | Jonathan Rhys Meyers | The Fallen, Azael |�Credit: �

TakaaChan

El�zm�ny | 2022.04.19. 15:42 - #17

Evelyn Ann little"az v�ltoz�s olyan ajt�,�amelyik csak bel�lr�l ny�lik."Aaron lak�sa, letisztult m�g is modern v�ltozatott kapott. K�zel sem volt olyan, mint Amara kast�ly szer� otthona. Ahol csupa r�gi holmikkal, b�torokkal volt tele. De m�g is jobban tetszett a v�ltozatos k�rnyezet. Ha b�r sosem j�rtam ebben a v�rosban tudtam, hogy � mellette ez megfog v�ltozni. De legink�bb most azon voltam, hogy megszokjam azt a t�nyt, azt a val�s�gos dolgot, hogy �n v�mp�r lettem. Az a zaj, ami eddig ellepte a fejemet most v�gre al�bb hagyott. H�la neki nem �heztem tov�bb. Csend volt. Tal�n t�ls�gosan is nagy csend, de cseppet sem b�ntam. J�l esett, �s persze megnyugtat� �rz�s volt a f�rfi �rint�se, ahogyan hajamba sim�tott egy p�rszor. Kifejtve a t�nyt, hogy nem volt �tlete arra, mi�rt akart mag�nak az a titokzatos f�rfi. Val�ban nem �reztem magam olyan k�l�nlegesnek. Olyan embernek, aki esetleg kit�nik a t�bbiekt�l. Akik nagyon is k�l�nlegesek voltak, az Aaron, �s Amara. Egy apr�cska kisl�ny, ki a t�pl�l�kl�nc legalj�n volt hozz�juk k�pest egy�ltal�n nem sz�m�tott puszt�n a l�tez�se sem. M�g is �letben maradt, hogy az mellett a l�ny mellett lehessen, akit teljes m�rt�kben csod�lni kezdett. �s ha b�r m�r akkor meg�rtette, hogy a v�mp�rok k�zel sem a j�s�gukr�l h�resek, cseppet sem zavarta ez a felt�telez�s. A bukott angyalra m�g is �gy tekintett, mintha a saj�t apja lenne. Ha b�r a mai napig tiszt�ban van vele, hogy az �rz�s nem k�lcs�n�s, nem f�jta fel a dolgot. Nem volt egyed�l, nem kergett�k az �r�letbe a vil�gra alkotott k�pe. Nem volt ki b�ntsa, hiszen a maguk m�dj�n v�delmezt�k t�r�keny lelk�t �s test�t. �s most feln�tt n� lett. K�v�ncsis�ga cseppet sem lankadt. �s lassan olyan �rz�sek ker�tik hatalm�ba, amir�l m�g � maga sem gondolt volna, hogy �rezhet ilyet. Aaron hozz�f�zte m�g kor�bbi gondolat�t, amire csak m�g ink�bb gondolkozni kezdtem vajon milyen okb�l kifoly�lag sz�nta el mag�t �gy az a f�rfi. De be kellett, hogy l�ssam egy�ltal�n nem l�ttam bele a fej�be. F�leg, hogy mit l�thatott bennem annyira, hogy elk�telezze mag�t arra, hogy v�mp�rr� tegyen engem. Sajnos akci�ja sikeres volt �s az, hogy b�nom-e vagy sem arr�l fogalmam sincsen. De ezen nem is tudtam sok�ig gondolkozni, hiszen a f�rfi elterelte a figyelmemet azzal, hogy Amara mellett lehetek. Val�ban nem tudtam belegondolni, hogy mi�rt is fogadna be, amikor eddig v�gig elker�lt, eltasz�tott mag�t�l. De abban is biztos voltam, ha v�gre �jra l�tom �t akkor j�l megfogom mondani a v�lem�nyemet arr�l, hogy m�g is, hogy k�pzelhette azt, hogy csak �gy lel�pjen ebbe a vesz�lyes v�rosba. M�g ha meg is tudja mag�t v�deni, egy�ltal�n nem lehet tudni mik t�rt�nhetnek a j�v�ben. Aaron viszont megadta r� az egyszer� v�laszt a k�rd�semre r�m b�kve, ami szinte megvil�gosod�st nyert el n�lam. Nagyokat pislogtam r�, �rtetlen�l �s kicsit bosszankod�an n�zve vajon mi�rt mosolyodott el. De egyben m�g is meg�r�ltem, hogy l�thatom mosoly�t. Ami�ta csak az �letem r�sze is lett a f�rfi, aligha l�thattam mosolyt az arc�n. Na nem mintha rajtam is lehetett volna l�tni, s�t m�r egy�ltal�n nem j�tt mosoly az arcomra. Tiszt�ban voltam is vele mi�rt, �s tudom, hogy ez mellett m�g van mit tanulnom, tov�bb l�pni a m�lton egyszer �s mindenkorra. M�g is, ez a mosoly valami�rt t�bbet �rt nekem. - A haszn�ra lehetek? - Ism�teltem meg szavait halkan, megszeppent arccal. De Aaron cselekedete ahogy az orromra koppintott, hirtelen odakaptam egyik kezem egy igen �rdekes hangot kiadva magamb�l. Halv�ny p�r jelent meg arcomon amiatt a hang miatt, �gy azt igyekeztem takarni is a kezemmel. De hamar elterelte a gondolataimat azzal, hogy mindenre megtan�t. Hangsz�ne viszont a v�g�n komolyra v�ltott, amit ki tudtam venni, hogy azt nagyon is komolyan gondolja. - Komolyan megtan�tasz mindenre? - Sz�laltam meg v�g�l, tartva azt a kor�bbi poz�ci�mat. - De mi van, ha nem fog siker�lni? Vagy ha valamit elsz�rok? - Bizonytalann� v�ltam, hiszen semmit nem tudtam, milyen �rz�sek fognak a hatalmukra ker�teni. Letudom-e egy�ltal�n k�zdeni azokat a f�lelmeket, mint p�ld�ul a rep�l�s, amit Aaron miatt kellett most is �t�lnem. Vagyok-e egy�ltal�n olyan er�s, hogy ki�lljam azokat a pr�b�kat, amik �llnak el�ttem. - Most is el�g neh�z volt uralkodni rajta. - Pillantottam le magam el�, szemeimet les�tve �s kezemet ism�t magam el� t�ve. - F�leg, mikor felkeltem... m�g parancsolni sem tudtam magamnak. Ez az eg�sz, olyan mintha egy horror lenne. Mindenhol csak v�r ter�t be... �s azok a hangok, csak most m�ltak el a fejemben. - K�z�ltem a mostani tapasztalatomat fel�, de r�gt�n terel�d�tt a t�ma szerencs�re. Ism�t egy egyszer� v�laszt kaptam, de abban m�g is benne volt minden. Az a bizonyos k�z�s m�ltjuk, ami m�g most is k�s�rtik egym�st. De f�leg Aaront. Nem tudtam sok mindent mi t�rt�nhetett, m�g is tudtam, hogy mir�l lehet sz�. Eszembe jutott az a bizonyos k�nyvt�r, ahol majdnem mindennap ott voltam a sok k�nyv kupac k�z�tt. A k�nyvespolcok k�z�tt, volt egy aranykerettel szeg�lyezett r�gi festm�ny. Amit egy gy�ny�r� n�t �br�zolt, alatta viszont a neve is ki volt �rva, de alig lehetett m�r l�tni. Mintha az id� felem�sztette volna, annyira kopott volt. M�g is kitudtam venni azt a nevet. Josette. Keveset tudtam meg, de annyit siker�lt meg�rtenem, hogy az a n� volt Amara �desanyuk�ja. �s egyben Aaron szerelme. Viszont, hogy mi t�rt�nt azt nem tudtam meg. Nem besz�lt r�la senki. Az�ta pedig egyre gyakrabban mentem oda, azt a festm�nyt n�zve, vagy egy k�nyvbe b�jva meredtem el a vil�g el�l menek�lve. - Az miatt a n� miatt, aki az anyuk�ja volt? - Tettem fel minden gondolkoz�s n�lk�l a k�rd�semet mialatt a f�rfira pillantottam. - Mi t�rt�nt akkor? Az miatt a m�lt miatt ilyen a viszonyotok? - K�v�ncsi voltam, �m de ha nem akart r�la besz�lni, tiszteletben tartottam. - Engem meg az miatt felejetene el, mert be kellett fogadnia? - Meg�ll�s n�lk�l gondolkoztam el a lehets�ges t�nyeken, b�r bekellett l�tnom, hogy nem mindenre kaphatom meg a v�laszt. Szava, miszerint minden rendben lesz r�tekintettem. Halov�ny mosoly jelent meg sz�m egyik sark�ban. Legal�bb is �n biztosan megfogok tenni mindent, hogy olyan v�mp�rr� v�ljak, hogy m�lt� lehessek erre a faj megnevez�sre. M�g ha most gyenge is vagyok, tudom j�l, hogy legbel�l kitart� vagyok.� - Tudod... mosolyoghatn�l t�bbet is. Annyira j� volt l�tni. - Tereltem a t�m�t, hogy egy kicsit feldobhassam ezzel a hangulatot.� (Ez pedig a #14.-hez :3 )

TakaaChan

El�zm�ny | 2022.04.19. 13:36 - #16

Evelyn Ann Little � Csendben figyeltem, minden egyes arcmozdulat�t. Ahogy Aaron egyre jobban v�lik fesz�ltt�, csal�dott�, majd mintha ezt az eg�szet pillanatok alatt feldolgozn�. Valamilyen szinten meglehet �rteni az � helyzet�t is, de m�g is elgondolkoztam rajta egy pillanatra legal�bb is, hogy � vajon ha az �n helyzetembe lenne, � mit tett volna? Hogy csak t�tlen�l �l, azon gondolkozva mikor ker�lhetnek bajba azok a szem�lyek akik sz�m�ra fontosak. Aaront ismerve, biztos vagyok benne, hogy � sem a semmit tev�st v�lasztan�. M�g akkor sem, ha nem egy bukott angyal lenne. Mondataira elpillantottam, a sik�tor egy sark�ba ahol a sz�n tiszta s�t�ts�g uralkodott. Hagytam, hogy hajkoron�m eltakarja szemem vil�g�t mik�zben lepillantottam egy f�l pillanatra magam el�, majd a f�rfira tekintettem miut�n v�gighallgattam mondnival�j�t. - Ha valaki, akkor h�t te, tudod milyen az ember... - Sz�laltam meg halkan, mik�zben Aaron szem�be f�rtam az eny�met. �rtve ezt arra, hogy t�bb embert figyelt fent az �gben, mint �n valaha is.� K�rd�s�re, viszont elpillantottam majd heves cs�v�l�sba kezdtem. Annyira, hogy egy picit megsz�d�ltem �gy jobban kapaszkodtam v�llaiba. - Sosem fogadtak be minket igaz�n. - V�laszoltam k�rd�s�re. Hiszen, hi�ba fogadtak be, �s b�ntak kedvesen any�mmal �s velem, de volt olyan pillanat amikor egy-k�t besz�lget�st siker�lt elkapnom, ami szinte k�sk�nt has�tott olykor bel�m. Inger�ltem v�laszolt arra a mondatomra, hogy nem k�rheti �ljek, �s n�zzek t�tlen�l a semmibe. �sszer�ncolt homlokkal pillantottam fel r�. Ha b�r nem mertem megsz�lalni, tudtam j�l milyen hamar kapja fel a vizet. De rem�ltem, lesz�ri tekintetemb�l, hogy �n nem az a fajta l�ny vagyok aki �l a semmit tev�ssel mintsem kock�ztasson. Egyszer m�r ker�ltem a hal�l tork�ba, �s megtal�lom r� az okot, hogy kim�sszak bel�le. Ha arra a napra gondolok, olyan �rz�sem t�mad mindig, mintha valaki, vagy valami vigy�zott volna r�m. Tal�n most is �gy van. Ha m�g azzal a helyzettel sem tudtam megb�rk�zni, hogy v�mp�r lettem. Szorosan kapaszkodtam a f�rfi nyak�ba, hi�ba tartott, nem mindennap rep�l az ember... na f�leg �n. Szavaira felpillantottam r�, de nem sz�laltam meg. Tudtam, �s �reztem is hogy nem lesz baj, m�g is csak egy kis id� ut�n tudtam felold�dni, �s lassan �lvezni a rep�l�st m�g ha az is egy igen r�vid ideig tartott. Bent a lak�sban, amint elegend� v�rhez tudtam jutni, h�la neki nem sokkal k�s�bb m�r a f�rfi �l�n fek�dve p�szt�ztam azt a kis sarkot a lak�sban. Csak k�s�bb jutott eszembe k�r�ln�zni a lak�sban, am�g Aaron szavait hallgattam arr�l a bizonyos szab�lyr�l. De m�g �gy se �rtettem, hogyan is gondolhatta ezt az a bizonyos f�rfi. - Mi�rt pont �n? - Tettem fel a k�rd�s, b�r ez ink�bb elhangozhatott egy k�lt�i k�rd�snek is. - Mi�rt akar r�m jogk�nt tekinteni? Nincs bennem semmi k�l�nleges. - Motyogtam halkan, miut�n tekintetem ism�t meg�llapodott ann�l a bizonyos sarokn�l. Arr�l nem is besz�lve, ha nem �ltem volna t�l az �tv�ltoz�st, nem itt lenn�k. Egy kicsit jobban �sszekuporodtam, mint ha ez v�delmet ny�jtana b�rmi ellen is. De hallva, hogy visszaj�het, h�tra ford�tva fejemet pillantottam r�. De egyb�l nyugtatni kezdett, hogy am�g itt vagyok mellette nem lesz baj. Ezt j�l tudtam, hiszen r�gt�n k�dd� v�lt amint Aaron megjelent. Viszont egyben k�v�ncsiv� is tett. Mik voltak azok a hirtelen felt�rekv� �rz�sek bennem? Mi�rt �reztem idegesnek magam a k�zel�ben? Mi�rt nem �reztem f�lelmet? �s mi�rt �reztem �gy, hogy t�bbet akarok megtudni r�la?��Tudom, ez rengeteg k�rd�s, �s �ssze is zavarodtam m�r a v�g�re. De a v�laszt, csak akkor tudhatom meg, ha �jb�l szemt�l-szembe �llok majd vele. Hogy terelhessem a t�m�t, bocs�natot k�rtem Aaront�l, hogy ennyi bajt okoztam. Valamilyen szinten megnyugodtam, mikor azt mondta Amara j�l van. De a k�vetkez� kijelent�s�re ism�t a f�rfira tekintettem. Mondat�n, hogy egyre vesz�lyesebb lesz, na meg hogy k�szen fogok �llni r� hirtelen nem tudtam mire �rti. F�leg arra, hogy mindenre megtan�t. De az utols� mondata volt az, ami felb�zd�tott arra hogy hirtelen felkeljek, l�baimra �lve, kezeimmel t�masztva magam pillantsak Aaronra. Hajoltam hozz� egy kicsit k�zelebb. - Mire akarsz kilyukadni? - K�rdeztem meg, p�r m�sodperc sz�net ut�n. - Nem hiszem, hogy � ezt akarn�. Szok�sa lekoptatni, ezt te is tudod... - V�ltam kiss� idegess�, ahogy visszaeml�keztem Amara mennyiszer koptatott le, vagy ker�lt el. F�leg a legutols� m�sora ut�n, hogy csak �gy lel�pett. �s ha tal�lkozok vele, biztos hogy j�l leord�tom a fej�t, hogy hogyan is k�pzelhette ezt az eg�szet. Nem szoktam hirtelen harag� lenni, s�t ez ritka n�lam, de tal�n ez az eg�sz helyzet miatt, �s a v�mp�rs�g miatt is hozz� tehetett, hogy egy kicsit idegess� v�ltam. Na meg persze, hogy �n itt sz�tagg�dom magam miattuk. Vissza�ltem t�rdeimhez, majd lepillantottam magam el�, egy nagy leveg�t v�ve, hogy megnyugodjak. - Mi�rt ker�l mindenkit? - Motyogtam halkan. Persze a v�laszt, tudhattam r�, hogy mondjuk engem mi�rt ker�lhet... de hogy m�g Aaronnal sem tartja a kapcsolatot, azt mondjuk nem �rtettem. - �s t�ged... - Pillantottam r�. ( #12. reaghoz tartoz� v�lasz...^^' ) | Nastya Kusakina | Little Baby |�Credit: Venus | �

Foxy	El�zm�ny | 2022.03.28. 19:42 - #14

Aaron Watcher Szigor� tekintet�t a l�nyon pihentette, mik�zben azt magyar�zta, hogy neki tudnia k�ne milyen is az ember. �s ez �gy igaz, pontosan tudta, hogy mennyire ostob�n tudnak n�ha viselkedni. Meggondolatlanul rohannak a veszt�k, vagy �ppens�ggel teljesen �tgondoltan, ak�rhogyis a l�nyeg, hogy sosincsen j� v�ge. Mint ahogyan most Evelyn eset�ben sem alakultak a dolgok �ppens�ggel t�l f�nyesen. Bossz�san forgatta meg a szemeit Evelyn v�lasz�n. De miut�n r�f�rmedt a l�nyra �s l�tta rajta, hogy ink�bb nem sz�lal meg, ink�bb csak vett egy nagy leveg�t, hogy egy kicsit legal�bb lehiggadjon. M�r a lak�s�ban Evelyn az �l�ben fek�dt, mik�zben a v�mp�rokr�l mes�lt neki, hogy mi �s mi�rt t�rt�nhetett vele. De persze � sem tudhatott mindent, f�leg nem azt, hogy val�j�ban mik lehettek a v�mp�r ind�t�kai. M�rpedig Evelyn pontosan ezt szerette volna tudni. Lepillantott a l�nyra, majd fele a vele szemk�zt l�v� falra �s gondolkodott a v�laszon. K�zben v�gigsim�tott a l�ny hossz� sz�ke haj�n. - Fogalmam sincsen. - v�laszolta v�g�l. Nem szerette ha nem tudja a v�laszt, �gy most ez is igencsak frusztr�lta. - Lehet, hogy te �gy l�tod, de � val�sz�n�leg teljesen m�sk�pp gondolja ezt. - tette m�g hozz�. Hab�r egyel�re nem tudta a v�laszokat, de majd �gyis kider�ti, ehhez k�ts�g sem f�rhetett. V�gign�zett a l�nyon �s hab�r � semmi olyan kir�v� k�l�nlegess�get nem l�tott rajta, ami miatt �r�kre mag�hoz akarta volna l�ncolni, a v�mp�r nagy val�sz�n�s�ggel teljesen m�shogy gondolta ezt a dolgot. L�tta a l�nyon, hogy egy pillanatra fesz�ltt� v�lik a gondolatra, hogy a v�mp�r m�g visszat�rhet, de azonnal megnyugtatta. Egy �pesz� v�mp�r sem h�zna ujjat egy bukottal, mert akkor az �r�kl�t�knek hirtelen csak v�ge szakadna. Persze nem volt egy hidegv�r� gyilkos, nyom�s ok n�lk�l nyilv�n � sem �lte halomra a v�ros lak�it. Gondolataib�l hirtelen kellett visszat�rnie az itt �s mostba, mert Evelyn hirtelen felpattant az �l�b�l. Szem�vel k�vette a l�nyt, hogy most m�gis mire k�sz�l. A l�ny eg�szen k�zel hajolt hozz�, de Aaron nem mozdult, csak figyelte. Majdnem felnevetett, amikor a l�ny kifejtette az aggodalm�t. De azt v�gk�pp nem tudta meg�llni, hogy ne mosolyodjon el. Lepillantott, majd vissza a l�nyra. - De most m�r v�mp�r vagy. - mutatott r� - �s ez nem elhanyagolhat� r�szlet. Mert �gy a haszn�ra lehetsz. - magyar�zta. - Na persze nem �gy, kis z�ldf�l�k�nt. - koppintott az orr�ra egy ujjal - De ahogy mondtam, seg�tek megtanulni neked, hogyan is urald a k�pess�geidet �s ami a legfontosabb a v�rszomjadat. - a mondat v�g�re a hangja �s a von�sai komolyabb� v�ltak. Persze a v�mp�r l�tnek is megvoltak a maga el�nyei, de persze ugyan�gy a h�tr�nyok is �s a v�rszomj egy volt a h�tr�nyok k�z�l, f�leg ha kezelhetetlen volt. �gy h�t Evelynnak is meg kell, hogy tanulja majd, hogyan uralja, hogy ne csak az �szt�nei ir�ny�ts�k, mert h�t az sosem vezet j�ra, ha valaki �sz n�lk�l cselekszik. Kiss� �sszer�ncolta a szem�ld�k�t a l�ny k�rd�s�re. - Egy olyan m�ltra eml�keztetj�k, amit ink�bb elfelejtene. - v�laszolta kiss� komoran. - Te is, de �n f�leg. - tette m�g hozz�. Ez olyasmi volt, amir�l nem sz�vesen besz�lt. Sz�ve szerint a l�ny mellett lett volna mindig, de ez nem volt lehets�ges, Eden hat�rozottan a tudtukra adta, hogy t�vol akar maradni t�l�k �s � igyekezett is ezt tiszteletben is tartani. M�r amennyire csak lehetett, mert azt viszont nem volt hajland� megtenni, hogy teljesen mag�ra hagyja. De Evelynt, �gy ebben a form�ban tal�n majd elfogadja. - De egyet se f�lj. Minden j�l fog alakulni. - mondta bizakod�an. Na persze ez �gy ink�bb volt hazugs�g, mert eleve az sem alakult t�l j�l, hogy Evelyn idet�vedt, mert h�t v�mp�r lett. De most ebb�l a helyzetb�l kellett kihozni a legt�bbet. | Jonathan Rhys Meyers | The Fallen, Azael |�Credit: Venus | � �

Foxy	El�zm�ny | 2022.02.13. 10:47 - #12

Aaron Watcher M�r Evelyn mellett �llt, hogy tartsa, hogy ne essen �ssze. Hiszen m�g teljesen frissen �tv�ltoztatott v�mp�r volt, val�sz�n�leg v�rt is csak keveset kapott, ha kapott egy�ltal�n, �gy h�t r�f�rt a t�mogat�s. A l�ny szavait hallgatva csak felpillantott az �gre, mintha valami v�laszt v�rna, hogy m�gis mi�rt t�rt�nik mindez. Hiszen egy gyenge kis ember, hogy k�pzelheti, hogy egy ilyen helyen seg�thet, hogy itt a helye, hogy nem �ri majd baj. - Oh Evelyn, m�gis, hogy gondolhattad ezt? – pillantott le a l�nyra, de nem v�rt v�laszt igaz�b�l. – Hiszen Amara v�mp�r, �n bukott vagyok, kev�s dolog van, ami �rthat nek�nk. De te… miattunk agg�dsz, holott a saj�t �ps�ged miatt kellett volna. – s�hajtotta lemond�an. Hiszen m�r nem volt mit tenni, a baj megt�rt�nt �s ezen nem igen lehetett v�ltoztatni. Hab�r volt r� es�ly, hogy visszav�ltoztassa a l�nyt, de ahhoz egy b�ntelen angyal v�r�re lett volna sz�ks�g, amit l�ssunk be, itt a F�ld�n szinte lehetetlen lett volna beszerezni. Tal�n nem is kell magyar�zni, hogy mi�rt, �gy l�nyeg�ben ez a lehet�s�g is tovasz�llt. Ism�t nagyot s�hajtott. T�ny, a l�nynak neh�z �lete volt, miel�tt m�g a Collins csal�d befogadta volna �ket, de h�t mi�rt nem maradt a csal�ddal, azokkal, akik emberek, akik az � fajt�j�hoz tartoznak? - Mi�rt nem maradt�l a Collins csal�ddal? �k tal�n nem ugyan �gy a csal�dod? – k�rdezte felvont szem�ld�kkel. De persze tudta j�l, hogy �gy vagy �gy, de akkor is Amar�hoz h�zza a sz�ve, ki tudja, hogy mi�rt. Tal�n mert � volt az egyetlen vele nagyj�b�l egykor�, �s m�gis Amara mindig megtartotta a t�vols�got, ennek ellen�re Azael akkor is l�tta rajtuk, hogy ha nem is olyan szoros a kapcsolatuk, de meg�rtik egym�st. Tal�n ez az, ami miatt Evelyn k�ptelen volt ott maradni, ami miatt ink�bb mindent kock�ra t�ve k�vette �ket ide, ebbe az el�tkozott v�rosba. Hi�ba, vannak emberek, akiket �gy vonz mag�hoz a term�szetfeletti, mint bogarat a l�mpa f�nye, �s sokszor m�g csak fogalmuk sincs, hogy a veszt�kbe rohannak. Az el�tte �ll� l�ny tudta, hab�r nem tudott mindent, de tudta, hogy vesz�lyben lesz, �s m�gis v�llalta a kock�zatot. Kiss� megr�zta a fej�t. - Pedig pontosan ezt k�rtem. – mondta kiss� inger�lten. De m�r minden hi�ba volt. �gy h�t felkapta a l�nyt, hogy hazavigye. Ugyan meglepetten tekintett le r�, amikor megk�rdezte, hogy „Megint?”. Akkor m�gis csak kapott valamennyi v�rt. – futott v�gig a gondolatain. De tekintve, hogy milyen gyenge volt, hogy t�maszra szorult eg�szen biztos volt abban, hogy k�zel sem eleget. Kit�rta koromfekete sz�rnyait �s azzal a lend�lettel el is rugaszkodott. Nem foglalkozott Evelyn tiltakoz�s�val. A l�nyt�l nem megszokott m�don olyan er�vel szor�totta, hogy kiss� meg is lep�d�tt, hab�r tudta, hogy a v�mp�rok mekkora er�vel b�rnak, de ugye Evelynt�l ez teljesen �j volt. Mik�zben rep�lt, lepillantott a retteg� l�nyra, mintha att�l tartana, hogy elejtheti. - Ne f�lj, nem ejtelek el; foglak. – mondta, hogy kicsit megnyugtassa a l�nyt. V�g�l csak elkezdett megnyugodni Azael karjaiban, ahogy elrep�ltek a v�ros felett. Egy f�lmosolyra h�zta a sz�j�t, amikor l�tta, hogy Evelyn v�gre enged a g�rcs�s szor�t�sb�l. De nem tartott sok� a rep�l�s, m�ris otthon voltak, bent a lak�s biztons�g�ban. Sz�tlanul figyelte a l�nyt, ahogy egym�s ut�n t�nteti el a m�anyagb�l a v�rt. Hab�r nem friss v�r volt, de t�k�letesen megfelelt arra, hogy �letben tartsa a v�mp�rokat, m�g akkor is, ha egy �jsz�l�ttr�l volt sz�. Figyelte, ahogy a v�r�s szemek izz�sa egyre al�bbhagy �s a szomj�s�g m�l�s�val Evelyn visszanyeri eredeti szemsz�n�t. El�gedett volt, hab�r, ha sz�ks�ge lett volna m�g v�rre, a h�t�ben tal�lt volna m�g p�r tasakkal. Most m�r biztos volt abban, hogy ideje lesz kicsit jobban feltankolni azt a h�t�t. Hab�r tiszt�ban volt azzal, hogy meg kell tan�tsa a l�nyt arra, hogyan vad�sszon �s l�ssa el saj�t mag�t an�lk�l, hogy meg�lne b�rkit is, hogy tudjon uralkodni mag�n. Gondolataib�l hirtelen az r�ntotta vissza, hogy Evelynt az �l�be fek�dt. Meglepetten n�zett le a l�nyra. Kezeit megemelte, hogy ne legyenek �tban am�g a l�ny odaf�szkeli mag�t. Megjegyz�s�re nem mondott semmit, csak egyik karj�val �tkarolta a l�nyt, m�g m�sikkal a fej�t t�masztotta elgondolkodva. - Tudod a v�mp�rokn�l az a szab�ly, hogyha �tv�ltoztatnak valakit, annak gondj�t kell viselni�k. – magyar�zta arra �rtve, miszerint a f�rfi azt mondta, hogy most m�r az �v�. – Ez�rt gondolhatta azt, hogy most m�r kiz�r�lagos joga van r�d. �s val�sz�n�leg nem is fog olyan k�nnyen feladni t�ged.�– mondta komolyan. Hab�r � is csak tal�lgatott, de abb�l, amit tudott, ez t�nt a leg k�zenfekv�bb magyar�zatnak. - Vissza fog j�nni, amint alkalma ny�lik r�. - figyelmeztette a l�nyt, hab�r ha rajta m�lik, akkor biztos, hogy nem fog egyk�nnyen a l�ny k�zel�be f�rk�zni. - De am�g a k�zelemben vagy nem kell f�lned. - nyugtatta meg a l�nyt. N�m�n hallgatta, ahogy m�ltj�r�l besz�l. J�l ismerte a t�rt�netet, hogy mi t�rt�nt azon az est�n, �s abban is biztos volt, hogy mindaz, ami t�rt�nt, eg�sz �let�ben k�s�rteni fogja a l�nyt, hacsak nem leli meg mag�ban az er�t, hogy v�gre tov�bb l�pjen �s elfogadja, azt, ami t�rt�nt. V�g�l p�r percnyi n�ma csend ut�n �jra megsz�lalt; Azael lepillantott r�. - Ami t�rt�nt megt�rt�nt. – s�hajtotta. P�r pillanatig a gondolataiba mer�lt. - Ne agg�dj, mindenre meg foglak tan�tani. – mondta hat�rozottan. - Eden miatt ne izgulj. – r�zta meg a fej�t – Ahogy Maine-ben a csal�dja mellett is remek�l boldogult, �gy itt is remek�l megvan, ha nem jobban. – magyar�zta k�z�mb�sen. – De t�ny, hogy ahogy egyre magasabbra t�r, �gy lesz egyre vesz�lyesebb a terep. M�g sz�modra is. – pillantott le a l�nyra. – De addigra k�szen fogsz �llni, hogy seg�tsd Edent. – egy terv kezdett k�rvonalaz�dni a fej�ben, egy terv, ami mind�k sz�m�ra el�ny�s lehetett. – Mert gondolom Eden mellett szeretn�l lenni. – felt�telezte a l�ny arc�nak rezd�l�seit figyelve. | Jonathan Rhys Meyers | The Fallen, Azael |�C

TakaaChan

El�zm�ny | 2022.02.12. 12:57 - #11

Evelyn Ann Little � (Folyt.k�v...^^") Nem v�rtam azt, hogy �tkaroljon vagy ak�rmi is hiszen � mindig is megtartotta t�lem azt a bizonyos t�vols�got, m�g Amara fel� mindig is m�shogy viszonyult. Ez term�szetes... hiszen � nem az apuk�m. M�g is, �n �gy tekintek r�. Nem olyan k�nny� apa n�lk�l feln�ni, ebben a kegyetlen vil�gban. De ez csak az �n h�lyes�gem. Tal�n kicsit ragaszkod� lenn�k? - Az a f�rfi... azt mondta, hogy fontos vagyok a sz�m�ra. Hogy most m�r, az �v� vagyok. - T�rtem meg v�g�l a csendet. -�Ez�rt hagyta meg, szinte m�r sz�nalmas �letemet. - �rtettem itt a m�ltamra, hogy ap�m hal�la miattam volt. Ahogy a t�z is miattam keletkezett. - �s, az a tekintett... mintha m�r egyszer l�ttam volna. Ahogy azt a s�t�t ak�rmit is ami azt a f�rfit k�rbeveszi. De nem tudom, nem eml�kszek r�. - Kuporodtam �ssze m�gjobban. - Pedig az a pokol... mindig is eml�kezni fogok arra a napra. - Haraptam enyh�n als� ajkamba, elmerengve a m�lton. De m�g is, most arra kell koncentr�ljak, hogy ezek ut�n mit tegyek. - Sajn�lom. - Sz�laltam meg egy kis csend ut�n. - Hogy ennyi bajt okoztam, �s hogy teher vagyok. Nem leszek a nyakadon, �g�rem. - Hunytam be szemeimet. - Amara... � ugye j�l van? - Gondoltam r�. Fogalmam sincs mennyi nap eshetett ki sz�momra. Hiszen tudtam j�l, hogy nem egy gyors folyamat ez az eg�sz �tv�ltoz�s. Amara rengetegett mes�lt, a v�mp�rokr�l, �s a k�pess�geir�l. | Nastya Kusakina | Little Baby |�Credit: Venus | �

TakaaChan

El�zm�ny | 2022.02.12. 12:53 - #10

Evelyn Ann Little � Ahogy csak �gy t�rtek ki a szavak Aaron sz�m�ra, l�ttam rajta, hogy egy pillanatra elgondolkozott. Egy f�l pillanatig nem itt j�rt, hanem m�shol. Nagy szemekkel pillantottam fel r�, ahogy tekintet�vel az utc�t leste h�tha megl�tja azt a f�rfit. - Aaron? - Ejtettem ki nev�t halkan, de arra id�m sem volt hogy megsz�laljak. Amint levette kezeimet mellkas�r�l, elindult a sarokig, tov�bb n�zel�dni. Ut�na fordultam, hogy tudjam hova megy. Nem sz�laltam meg, ugyan is nem mertem. Helyette, lepillantottam magam el�. Karjaimat szorosan mellkasomhoz �leltem, �s a f�ldre pillantottam le. Az, hogy mire gondolhatott az el�ttem �ll� f�rfi jelen pillanatban is, vagy hogy mi j�rhatott fej�ben am�g besz�ltem hozz�, sajnos arr�l fogalmam sem volt. Az t�ny, hogy nem �gy akartam vele tal�lkozni. Nem v�mp�rk�nt. De l�ttam rajta, hogy ez az eg�sz neki nagyon nem tetszik, �s ideges is miatta. Nem is kicsit, �gy tal�n egy apr� b�ntudat j�rt �t engem. Hiszen �gy gondoltam, hogy nem lesz semmi baj, tudok magamra vigy�zzni �s ahelyett hogy felkelt�st csin�ln�k itt l�temre, megtal�lom Aaront, �s ha kell foggal, k�r�mmel harcoln�k az�rt hogy ne k�ldj�n el, mert �n is seg�teni akarok. De az a F�rfi... l�tta minden mozdulatomat,� k�vetett, majd v�rt a megfelel� pillanatra, hogy lecsapjon �s �tv�ltoztasson. Nem �gy akartam... nem �gy terveztem. �s most, hogyan tov�bb? A rengeteg fut�s miatt, �s az, hogy gyenge vagyok olyan szinten kimer�tett hogy majdnem a f�ld�n v�geztem ism�t, ahogy l�baim majdnem �sszecsuklottak. De mire �szbe kaphattam volna, Aaron megfogott �gy nem a f�ld�n v�geztem. Karjaimat, sz�les v�ll�ra tettem, hogy az�rt megtudjam tartani magam rajta. R�pillantva, hogy v�gig hallgassam k�rd�seit, majd �rint�s�re, mialatt a sz�ke hajamra sim�totta kez�t behunytam a szemem egy pillanatra. De csak egy pillanatra, hogy azt�n egy apr� leveg�t v�ve r�tekintsek. - Nem �lhettem csak t�tlen�l... Azon idegeskedve, hogy mi lesz veletek. - Szavaim komolyak, �s �szint�k voltak. Majd szemeimet les�t�ttem. Hagytam, hogy sz�ke tincseim az arcomba hulljanak, �s az-az apr�cska sz�l ami m�r enyh�n f�jt kedve szerint t�ncoltassa. - Nekem ti vagytok a csal�dom... �desany�mmal egy�tt. M�g ha ti nem is �gy tekintetek r�m, vagy sz�m�tok �n valamit is nektek de... - Tekintetem visszaf�rodott a f�rfi szemeibe. - Nem k�rheted azt t�lem, hogy csak �gy t�tlen�l, semmit t�ve �ljek amikor att�l f�lek, elvesz�telek titeket. - R�ncoltam �ssze homlokomat, arcomon k�zben egy-k�t csepp engedett a cs�b�t�snak, hogy lehujjon. M�g is csak egy k�t idegen voltunk a sz�mukra. Befogadtak minket, de m�g ennek ellen�re is sokszor �reztem azt, hogy nem k�z�j�k tartozunk �desany�mmal. Ugyan hogyan is? Hiszen Aaron egy bukott angyal, Amara pedig egy v�mp�r. �n pedig emberk�nt n�ttem fel mellett�k. Akiket megvetnek, mert hozz�juk k�pest �gy gondolj�k t�l gyeng�k vagyunk az �letre, �s minden m�s szempontb�l megvetik az embereket. Az, hogy mi�rt ragaszkodtam ennyire hozz�juk, mi�rt sz�m�tanak nekem ennyire tal�n az�rt, mert ennek ellen�re is h�l�s voltam nekik. �s ez a h�la, am�g csak �lek nem is fog lappangani. Kijelent�s�n, miszerint �g�retett tett arra, hogy kider�tj�k ki tette ezt velem l�tva m�rges tekintet�t nem igaz�n mertem megsz�lalni. Les�tve ism�t szememet, csak egy apr�t b�lintottam szavaira. Hiszen mi� m�st is tehetn�k? Nem hiszem, hogy az remek megold�s lenne ha azt mondan�m hagyja az eg�szet, �s ne foglalkozzon ezzel. �t ismerve pedig addig nem nyugszik meg, m�g a v�g�re nem j�r mindennek. De a v�r hallat�ra is, akaratlanul felcsillant a szemem. Az�rt lenne, az a sok illat, �s hang a fejemben? Ezt jelenti, ha �hezem? �s az a v�gy... - Hogy mi? Megint? - De mire b�rmit is mondhattam volna, Aaron felkapott majd kit�rta �jfekete sz�rnyait. M�r akkor tudtam mire k�sz�l val�j�ban. - V�rj... nem hiszem, hogy ez.. - Nem tudtam befejezni mondatomat, helyette egy apr� ki�lt�s t�rt ki bel�lem, amint Aaron a magasba rep�lt. Amilyen gyorsan csak tudtam, �tkulcsoltam nyak�t, viszont nem mertem len�zni �gy arcomat a mellkas�hoz temettem. Nem volt alkalmam... egy se hogy valaha is rep�lhessek. Egyik szememet nyitottam csak ki, oldalra tekintve pedig nem l�ttam m�st, az �gen, �s a felh�karcol�k k�v�l. Majd egy pillanatra letekintettem, r�pillantva a v�rosra ami ak�r m�g ilyen helyzetben is, de gy�ny�r� volt. Elakadtak szavaim, �s csak csillog� szemekkel n�ztem a r�nk t�r� t�jat. Mire m�r �lvezhettem volna, hogy rep�l�k egy magas h�z tetej�re sz�ltunk le majd onnan l�pt�nk be a� l�pcs�h�zba. Majd mire kett�t pislogtam, m�r a fotelben tal�ltam magam. Hajam szinte m�r k�cosan �llt, �s igaz�b�l, m�g mindig a rep�l�s hat�sa alatt voltam. Csak n�ztem magam el�, mire er�sen �rezve a v�r illat�t, m�r v�r�sl� szemekkel pillantottam fel a f�rfira, aki egy tasak v�rt ny�jtott fel�m. Meg�llt kezem, miel�tt m�g elvehettem volna, a szemeibe pillantottam. Egy apr�t b�lintottam, majd megsz�laltam. - Re..rendben. - Vettem el v�g�l, majd hozz� is l�ttam. Tal�n kicsit moh�n is, de szinte egy pillanat alatt ki ittam minden tartalm�t. Majd az �lembe pottyant m�g egy, amit egy sz�n�lk�l ki is bontottam, �s annak is minden cseppj�t kiittam. Sz�t fogadva, figyeltem hogy egy csepp v�r se ker�lj�n a fotelre, vagy k�rba v�sszen az. Amint v�geztem, �reztem hogy a v�r hat�s�ra enyh�l az �hs�gem is. Szemeim ism�t tengerk�kben pomp�ztak. Leraktam a m�r �res tasakokat a doh�nyz� asztalra,� majd minden sz� n�lk�l, �n is a kanap�hoz indultam le�lve a f�rfi mell�, majd oldalra d�ltem hogy azt�n fejemet a f�rfi �l�be helyezzem. V�g�l l�baimat is feltettem a kanap�ra majd magzat p�zban, karjaimmal �tkarolva l�baimat csak fek�dtem, �s meredten b�multam egy sarkot a lak�sban. - Csak hadd maradjak �gy... - Sz�laltam meg halkan.� | Nastya Kusakina | Little Baby |�Credit: Venus | �

Foxy	El�zm�ny | 2022.02.11. 20:40 - #4

Aaron Watcher Az irod�ban �cs�rg�tt, a rend�rs�gi r�di�t hallgatta, mik�zben borost�s �ll�t d�rzs�lgette. P�r napja hallotta, hogy egy ember t�vedt a v�rosba, a szem�lyle�r�sa t�k�letesen illett Evelynre, de mire oda�rt a helysz�nre, m�r h�lt hely�t tal�lta. Be kellett, hogy vallja, ideges volt. Hab�r sosem tekintett a l�nyra �gy, mint Amar�r, az�rt nem volt sz�rnyeteg �s �rzett n�mi felel�ss�get ir�nta. �s most ideges volt, hogy hova t�nhetett, ki vihette el �s hogy egy�ltal�n �letben van-e m�g. Ak�rki is rabolta el, �gy t�nt, hogy mindenre odafigyelt, hogy rendesen elrejtse, mert hi�ba kereste egyszer�en nem �rezte a jelenl�t�t, de az is lehet, hogy csak rossz helyen kutatott. �gy h�t most az irodasz�kben d�l�ng�lt, a rend�rs�gi csatorn�t hallgatva, h�tha hall valamit, ami seg�thet a nyom�ra bukkannia. �Hab�r f�lt, hogy m�r t�l k�s� lesz, hogyha egy�ltal�n meg is tal�lj�k, akkor m�r csak a holttest�t fogj�k. Pedig megmondta neki, hogy maradjon a segg�n, mert itt nem lenne biztons�gban. Vil�gosan kifejtette, hogy mi v�r r� ebben a v�rosban, hogy mi v�r itt minden emberre. De csak nem b�rt mag�val, az a kis �rd�g �gy l�tszik tanult valamit Amar�t�l, csak �ppen olyasmit, amit lehet, hogy nem kellett volna. �s akkor a gondolataib�l a r�di� hangja r�ntotta ki. A szem�lyle�r�s ugyan az volt, mint p�r napja. �ld�zt�k. Azonnal felpattant �s idegesen ord�tott a r�di�ra mintha b�rmi hat�sa is lenne. - Azt mondj�tok, hogy hol! – m�rg�ben az asztalra csapott. Amint meghallotta a c�met, m�r rohant is ki az �p�letb�l �s sz�rnyait kit�rva, mint a sz�l �gy sietett a helysz�nre. Csak most el ne k�ssen. M�r l�tta a l�nyt, egy sarkon fordult be. El�tte �rt f�ldet, arra sz�m�tott, hogy majd �szreveszi �s meg�ll, de annyira belefeledkezett a menek�l�sbe, hogy egyenesen neki szaladt a bukottnak, mire Azael egyet h�tral�pett, hogy megt�massza mag�t, miel�tt a l�ny elsodorja. Els� gondolata az volt, hogy micsoda er� van ebben a l�nyban. Er�sen megfogta a v�llain�l. - Evelyn, megmondtam… - kezdett volna bele a kioktat�sba, de amint a l�ny a szemeibe n�zett elakadtak a szavai. V�r�s szemek n�ztek vissza r�, amik szomj�s�gt�l csillogtak. Elk�sett. Megint elk�sett. Mintha a t�rt�nelem megism�teln� �nmag�t, de most legal�bb sz�m�ra egy kev�sb� f�jdalmas m�don. Hirtelen kir�ntotta mag�t a bukott szor�t�s�b�l, hogy megforduljon �s az �ld�z�j�re mutasson. Most gyorsan �ssze kellett szedje a gondolatait, nem fagyhatott le. Ebben a helyzetben k�nnyebben is ment, nem Josette �llt el�tte, �gy v�gre elszak�totta tekintet�t Evelynt�l �s abba az ir�nyba n�zett, amerre a l�ny mutatott. �ld�z�j�nek term�szetesen m�r nyoma sem volt. Sejtette, hogy ak�rki is hajszolta, amint meg�rzi, hogy � is itt van, nyoma fog veszni, elb�juk. A legt�bben nem sz�vesen sz�lltak volna szembe egy bukott angyallal, �s �k voltak az okosabbak. A l�ny csak �gy �nt�tte r� a sok inform�ci�t, de � csak komoly arckifejez�ssel figyelt �s nem sz�lt egy sz�t sem. Lefejtette Evelyn kezeit mag�r�l, hogy visszas�t�ljon a sarokhoz, h�tha m�g ott tal�lja valahol a f�rfit. De az utca teljesen �res volt, egy l�lek sem volt ott. Tudta, hogy ha valaha is megtal�lja ezt a v�mp�rt, akkor darabokra fogja t�pni. De egyel�re �gy l�tszott, hogy meg�ssza a v�gzet�t, hiszen a v�mp�rok remek�l tudtak menek�lni., ezt bizony�totta az is, hogy aki �tv�ltoztatta Evelynt az is gyorsan eliszkolt, amint l�tta, hogy baj k�zeledik, olyan baj, amivel � nem tud elb�nni. P�r pillanatig m�g a s�t�t utc�t vizslatta, majd visszafordult a l�nyhoz. Kiss� meggy�t�rt tekintettel m�rte v�gig Evelynt. De r�gt�n �szbe kapott, amikor megt�ntorodott �s abban a pillanatban m�r ott is termett, hogy t�maszt ny�jtson neki. - Evelyn… - s�hajtotta. Fogalma sem volt, hogy mit mondjon, hogy mit k�ne mondania. Hiszen ezen a ponton m�r szinte mindegy is volt. – Nem megmondtam, hogy ez lesz? Hogy nem vagy itt biztons�gban? – k�rdezte kiss� sz�monk�r�en, de l�nyeg�ben ezek m�r csak k�lt�i k�rd�sek voltak. - Legal�bb nem vette el az �letedet teljes eg�sz�ben. – sim�tott v�gig a l�ny sz�ke haj�n �s �jra v�r�sen csillog� szemeibe n�zett. - �g�rem ki fogjuk der�teni, hogy ki tette ezt veled. – mondta �sszeszor�tott fogain kereszt�l sz�rve a szavakat m�rg�ben. – De most el�sz�r is v�rre van sz�ks�ged. – jelentette ki, azzal felkapta a l�nyt �s felr�ppent vele a magasba. Hazavitte a l�nyt, hiszen hova m�shova vihette volna? Lesz�llt a v�rosi t�rsash�z tetej�n �s azonnal a tet�t�ri ajt� fel� vette az ir�nyt, hogy azt ber�gva, lesz�guldva a l�pcs�n meg is �rkezzenek a lak�s�ba. Evelynt letette a fotelbe �s m�r ment is a h�t�h�z, hogy kikapjon onnan p�r tasak v�rt. A sark�n�l kit�pte az egyiket �s odany�jtotta a l�nynak. - Ne v�rezd �ssze a berendez�st. – figyelmeztette feltartott mutat�ujjal. Amint elvette t�le a tasakot, a l�ny melletti kanap�ra zuhant le �s elgondolkodva �ll�t d�rzs�lve figyelte, ahogy elt�nteti a m�anyagtasak tartalm�t �s ha sz�ks�ge volt a k�vetkez�re, akkor azt an�lk�l, hogy kinyitotta volna dobta oda neki tov�bbra is sz�tlanul figyelve �t. | Jonathan Rhys Meyers | The Fallen, Azael |�Credit: Venus | �

TakaaChan

El�zm�ny | 2022.02.10. 21:59 - #3

Evelyn Ann Little � Vajon, hogyan viselkedtem volna ha az, aki �n vagyok egy teljesen m�s l�ny lenne. Ha f�ln�k... ha az �letemet kellene el�t�rbe helyeznem. Milyen ember lenn�k? Vagy most, hogy �l�holtk�nt l�tezem hogyan reag�ln�k erre az eg�szre?�Ha az el�ttem �ll� f�rfi el�tt, ki�lltam volna magam�rt? Annyiban biztos voltam, hogy nem a jelenben j�rtam. Elvesztem az el�ttem �ll� f�rfi tekintet�ben, aki oda szor�tva a bej�rati ajt�hoz igyekezett egyre jobban a k�zelembe f�rk�zni. Ez a s�t�ts�g, ami k�rbe veszi mintha mag�hoz vonzana. Sz�nd�kai ismeretlenek, ahogy a nev�t sem tudom. De � tudja az eny�met. Honnan? Ki � val�j�ban?� K�rd�sek sora t�rtek r�m, mi alatt lebonyol�tottuk a besz�lget�s�nket. M�g is, a v�laszt biztos nem most fogom megtudni, amikor �ppen el�le menek�l�k �jszaka a szinte m�r kihalt utc�kon. Meg kell hogy mondjam, kis koromban jobban szerettem mez�tl�b futni a r�ten, mint most a hideg aszfalton. A sz�l, ami eddig hajamba kapott, �gy m�g er�sebbnek t�nt. �s m�g hidegebb lett t�le. Hirtelen, annyi mindent hallottam, �s �reztem.� Annyira az illatokra koncentr�ltam, hogy nem figyelve, hirtelen megjelent el�ttem a f�rfi levakarhatatlan gonosz mosoly�val egy�tt. �ppen hogy megtudtam �llni, amint megl�ttam hogy csapd�ban vagyok. Majd azzal a lend�lettel, h�trafordulva futottam visszafel�. Fogalmam sem volt, hogy merre menjek tov�bb, vagy hogy hova is mehetn�k. Most az egyszer �gy �reztem tan�cstalan vagyok. Szinte, lehetetlen volt �gy elmenek�lni el�le hogy � j�val er�sebb volt. �n mint frissen �tv�ltoztatott v�mp�r, gyenge voltam. Igaz�b�l m�g magam is cs�d�lkoztam, hogy m�g b�rok talpon �llni. Amikor �gy is ide-oda botlottam n�ha. �gy t�nik, az id�k sor�n igen is kitart� szem�lyis�g lettem, �s nem adtam fel. Ahogy most sem fogom.� Berohantam, egy sarkon amint p�r m�tert futottam hirtelen sz�rnycsapkod�sokat hallottam meg. R�gt�n r�, egy m�sodpercbe se telt �s neki �tk�ztem egy alaklak. Olyan hirtelen t�rt�nt, �s olyan nagy lend�lettel, hogy majdnem a f�ldre zuhantunk mindketten. El�sz�r nagyon megijedtem, hogy a f�rfi kapott el de mire �szbe kaphattam volna, az illet� megsz�lalt. Kikerekedtek szemeim, amint meghallottam a hangj�t. Hiszen ismer�s volt, az a maga m�dj�n bar�ts�gos hang, amit az �vek alatt megszoktam. Ez...Felpillantottam a hangforr�s�ra, mialatt mellkas�ra raktam kezeim, hogy valahogy megtartsam magam. Szemeim m�gjobban kikerekedtek, �s szinte egy halov�ny �r�m is felcsillant szememben, ami tal�n egy pillanatra is de v�rv�r�ss� v�ltak ami m�r biztos jel volt sz�m�ra... T�bb� m�r nem vagyok az aki. - Aaron! - Ki�ltottam ki nev�t, ahogy abban a pillanatban a nyak�ba ugrottam. Nem akartam elereszteni, s�t mi t�bb m�g jobban is b�jtam oda hozz�. Angyal sz�rnyak ide vagy oda... m�g az sem �rdekelt. Hiszen �jra itt van. - M�r azt hittem nem l�tlak... Az a... - Engedtem el v�g�l, hogy azt�n hirtelen h�trapillantsak arra a f�rfira, de nem l�ttam. Elt�nt. - F�rfi... �ld�z�tt... - Fordultam vissza Aaron fel�, majd mellkas�ra t�ve egyik kezemet a fels�j�be markoltam.� - Tudja a nevemet, �rted? R�g�ta ismer, de �n egyszer sem l�ttam... fogalmam sincs ki � �s.. �s �n... - Hirtelen megsz�d�ltem, a sok fut�s hat�s�ra egyre jobban �rzem, hogy ism�t minden er�m elsz�ll. Kimer�ltem. - �tv�ltoztatott... Csak �gy, megjelent �s megharapott. - Pillantottam fel r�, v�g�l k�nnyes szemekkel, amik lassan folytak le arcomon. | Nastya Kusakina | Little Baby |�Credit: Venus | �

TakaaChan

El�zm�ny | 2022.02.10. 20:37 - #1

� � Aaron & Evelyn |foxy| |TakaaChan| When you know about something it stops being a nightmare. When you know how to fight something, it stops being so threatening. � K�r st�tusza: Akt�v �

[14-1]