Friss�t�sS�g�

Equilas	2022.09.12. 21:27 -
	� � Riah & Sasha |equilas| |amerys| “Finally the Rainbow Fish has only one shining scale left. His most prized possessions had been given away, yet he was very happy.” � —The Rainbow Fish by Marcus Pfister K�r st�tusza: Akt�v

[4-1]

Equilas

El�zm�ny | 2022.09.20. 00:06 - #4

�Kint v�rakozva egy pillanatra megfeledkezve magamr�l k�rbek�mleltem. A k�rny�k imm�r nem t�nt emberek sz�m�ra r�miszt�nek, vagy k�l�n�sebben vesz�lyesnek. Nyugodts�g �s b�ke honolt a zimank�s s�t�ts�gben. A cs�nd ugyan k�r�lvett, valahogy m�gis �letre kelt. Nem dermeszt�en, ink�bb ismer�sen �s odaad�an elevenen, mintha az �llatvil�g most �bredt volna �ntudatra. Szinte �reztem, hogy a sok apr� l�ny k�r�l�ttem ebben a pillanatban �li meg ezen esti �r�k legjav�t. �A bej�rat kilincse hirtelenj�ben elfordult �s az ajt� kit�rult. Kellemes melegsz�n, m�gis sz�rt f�nysug�r �radt sz�t a k�sz�b�n, ahogy a bels� l�tk�p el�nk t�rult.� Nem ismerem az �zeket, de valami hasonl�nak k�pzelem el a “m�z�des” kifejez�st, mint azt a mosolyt, amit az �rkez�s�nk v�ltott ki a menhely tulajdonos�b�l. Nem �reztem mesterk�ltnek, s�t! �A f�rfi term�szetess�ge, a k�z�s hang megteremt�s�re szolg�l� bemutatkoz�s, �s ahogy lehajolt a gyermekek mell�… Be kell vallanom: szimpatikusnak tal�ltam az els� perct�l fogva. Kedves gesztusnak gondoltam azt is, ahogyan pr�b�lt nem lid�rces k�pet festeni a megtermetts�ge ellen�re �s ez bizony�t�st is nyert, ugyanis pillanatokkal k�s�bb a l�nyok – f�l�nks�g�k dac�ra is – olyan mosolyg�sak lettek, mint az el�tt�k guggol� Aleksendr.� ��n csup�n egy leheletnyi mosollyal �s egy apr�cska biccent�ssel jeleztem, hogy innent�l az �v� a terep, nem szeretn�k belesz�lni semmibe. A rivaldaf�ny most m�r kiz�r�lagosan �t illeti, hiszen r� v�r a feladat, hogy innent�l r�juk is gondja legyen, �n csak a post�s vagyok, akinek ezt min�l z�kken�mentesebb� kell tegye, semmi egy�b. – Riah, �rvendek – mutatkoztam be, mik�zben egy l�p�s t�vols�gban figyeltem a kialakult csoportocsk�t. �Szerencs�re nem sz�ks�geltetett r�szletekbemen�en ecsetelnem az aggodalmaimat. A viselked�se �s az, ahogyan sz�pen lassan megt�rte a jeget az b�ven el�g besz�des volt. Melegs�g futott rajtam v�gig, ahogy �v� tekintettel k�vettem �ket befel� a foly�s�ra �s figyeltem ismerked�s�k els� mozzanatait. Nem volt sok holmijuk a l�nyoknak. K�t kisebb h�tizs�kba b�ven belef�rt minden ing�s�guk, amit elhozhattak otthonr�l septiben �s az is ott ugr�ndozott a v�llukon, ahogy haladtak el�re, k�vetve Aleksendrt. �Hi�ba voltak ikrek l�tszott rajtuk, hogy teljesen m�sk�pp �reznek az �j helyzettel kapcsolatban. Alekhya a falon l�v� k�peket fix�rozta �s er�sen markol�szta a t�sk�ja p�ntj�t, ha �pp nem h�trapillogva t�lem v�rta a meger�s�t�st, m�g Aisha az �j t�rsas�g�nak k�sz�nhet�en kicsit felold�dott �s k�rdez�sk�d�tt az itt bent lak�kr�l �s a mened�kh�zr�l.� – Sasha… Milyen k�l�n�s neved van! Sz�p! Tetszik. Sokan laknak n�lad? Vannak l�nyok is? Kedvesek, ugye? Vannak j�t�kok? K�pzeld nagyon szeretem a kifest�ket, mindig a vonalon bel�l tudok maradni! Egyszer meg is d�cs�rt�k milyen j�l megy. Oh �s a k�pesk�nyveket is szeretem, anyuk�m r�gen mindig olyanokb�l olvasott nekem! – ecsetelte l�gy, halk hangj�n. Bar�ts�gosnak �s cserfesnek t�nt, ami meg is lepett els�re, de az�rt h�tra pillantott egyszer, hogy megn�zze m�g ott vagyunk-e a testv�r�vel. –� Alekhya kedvencei a macik… – Nem is… – suttogta a testv�re, de ink�bb elhallgatott, mint aki m�r �gy is t�l sokat mondott volna, el is v�r�s�d�tt egy pillanat alatt, de az�rt m�g dacosan hozz�tette: – Nem vagyok m�r gyerek, �n a feln�tt j�t�kokat szeretem! �Finom mozdulattal felvontam a szem�ld�k�m a gyereksz�j �jabb csod�j�n, majd a a f�rfire pillantottam egy cinkos mosollyal, mik�pp fogalma sem lehet arr�l ennek a csemet�nek mir�l is besz�l. R��r m�g ezeket a titkokat felfedezni! – Persze-persze – hagytam r�, majd �vatosan a h�t�ra tettem a kezem, hogy indul�sra �szt�k�ljem, mert valamilyen okn�l fogva �gy �rezte a szob�juk el�tt meg kell �llnia. �A falnak t�maszkodtam �s a melleim alatt �sszefontam a karjaimat a v�rakoz�s terhe alatt. Aleksendr –, vagy tal�n magamnak is enged�lyezhetem a Sash�t? – t�k�letes �riember volt, mindent r�viden, de �rtelemszer�en elmagyar�zott a gyerekeknek a lakhat�sukr�l �s hogy mit tegyenek, ha valamire sz�ks�g�k van. Felt�telezem az �sszer�s�g hat�rain bel�l. �A l�nyok levetett�k a felesleges holmikat �s frissen mosott p�l�jukban �s als�nem�j�kben befek�dtek az egyik egyszem�lyes �gyba, majd �sszeb�jtak �s m�g halkan besz�lgettek. Nem tartott sok id�be, hogy a kezdeti virgoncs�g lankadjon �s megjelenjenek rajtuk a f�radts�g jelei: egy kis �s�t�s, majd egy apr� kis�k�l a szemg�d�rben matat �s ezt a mozdulatot csak p�r percnyivel k�s�bb k�vette az �lomvil�g. �Becsuktam az ajt�t, miel�tt v�laszolhattam volna a feltett k�rd�sre. – K�t indi�b�l sz�rmaz� kisl�ny, akiknek a sz�lei nagyot �lmodtak. Egy f��ti aut�balesetben �let�ket vesztett�k. Semmi nem maradt bel�l�k, vagy a j�rm�b�l. A kisl�nyokat egy rokon l�tta el, de az illet� mondhatni egy nyomortany�n �lt �s felt�telezhet�en b�ntotta is �ket, b�r ez Aishan nem mutatkozik, Alekhya egy�rtelm� jeleit mutatta a vizsg�latok sor�n. Gyermek pszichol�gussal besz�ltek – biztos�tottam. – Tervez idel�togatni is hetente egyszer, vagy k�tszer, ha nincs ellene kifog�sod. Elrugaszkodtam a falt�l, majd elindultam a folyos�n. – Az aut�mban hagytam a dokumentumokat! – csattantam fel halkan �s �gy mutattam kifel� h�velykujjammal, hogy ha gondolja tartson velem.� – Egy pillanat �s visszaj�v�k, ha nem…

Amerys

El�zm�ny | 2022.09.18. 23:08 - #3

Sasha �gy d�nt�tt, hogy minden megjelen�s�t lemondja. Term�szetesen, ezek nem voltak olyan �letfontoss�g�, �gy nyugodt sz�vvel nemet mondhatott ezekre. Musz�j volt, m�r el�g sok id� telt el az�ta, hogy hossz� napokat t�lthetett el abban a k�z�ss�gben, mened�kben, amit maga �p�tett fel. Na meg, nem szabadna t�l sokat m�sok besz�mol�j�ra t�maszkodni, mindenki m�shogy �rja le az esem�nyeket, azt�n lehet a pokolkutya valamit ki fog hagyni. �gy h�t a nagy hadvez�r, most ink�bb a nyugalmas k�rnyezetet v�lasztotta. Mintha t�nyleg az lenne. Egy gyerek ott s�r, a m�sik pedig cukork�t akar vacsora helyett. Valami�rt ez minden m�sodpercet meg�rt, m�g ha a gyerekek nem is legjobbak p�r esetben. M�snak lehets�ges, hogy unalmas lett volna a kis Alice mes�it v�gighallgatni, de sz�m�ra igazi kikapcsol�d�s tudott lenni. F�leg az a r�sze, amikor sz�rakozottan elvitatkozik vele, hogy hogyan is kell kiejteni egy-k�t sz�t. Azt m�r meg se k�s�rli, hogy mi igaz vagy mi nem, mert �gy is a kisl�ny gy�zne ebben. �gy, mivel nem is volt m�s v�laszt�sa, mint megn�zni az el�ad�st. Nem panaszkodhatott, egy ponton � volt az, aki megmenthette a hercegn�t. Esk�v� nem lesz, ezt kifejtette, hisz a hercegn� csak herceghez mehet, ez j� hosszan ki lett fejtve, de �gy l�tszik ez is ennek a kisel�ad�shoz kapcsol�dott.� Amikor minden kisebb �gyes bajnak v�ge lett, teh�t este, a telefonja cs�rrent meg. Nem sz�m�tott r�, �gy nem is volt k�pes azonnal v�laszolni a k�rd�s�re. Le kellett ellen�riznie, hogy van-e a k�t �gya, de az eml�kezete nem csalt, akkor szabadok. Megn�zette m�ssal, �s az akt�kat is csekkolta. Elvileg azok voltak, hacsak egy bar�t nem �ppen alszik ott, de arr�l rem�lte, hogy az�rt megk�rdezn�k. Szeret�k is es�lyes, be nem jelentett matrac foglal�k lehettek, azt meg is �rten�, ha nem sz�ltak a tin�dzserek. Nem volt oda az�rt, ha ilyesmi t�rt�nik az � fedele alatt, s err�l m�r h�rhedtt� is v�lt. Tal�n az apai f�lt�s van benne, hogy az � gyerekei hamar feln�ttek... de az is lehet, hogy er�sen gyanakszik az idegenekre. Megk�rte az egyik dadust, hogy cser�lje le azokon az �gynem�t, hogy a l�nyokat friss v�rhassa. Nem izgult, az neki teljesen ismeretlen volt, ink�bb rem�lte, hogy a csemet�k be tudnak majd illeszkedni hozz�juk. Na meg azt is, hogy azzal �ssze tud dolgozni, aki hozza �ket. Eddig remek tapasztalatai voltak, de mindig lehet egy kiv�tel, ami nem �gy siker�l. Nehezen tanulta meg anno, hogy vannak dolgok, amik nem �gy �llnak �ssze, ahogy akarnak, nem ez van le�rva a sorshoz. Ennek ellen�re igyekszik a legt�bbet megtenni. Az egyik alkalmazottat igaz�totta �tba, meg aj�nlotta, hogy minden sz�vbaj n�lk�l elmehet haza, megoldja m�r � maga is, mikor kopogtak. A legjobb mosoly�t vette fel a tal�lkoz�shoz.� Tudta j�l, hogy sok szem�ly sz�m�ra nem �ppen kellemes egy idegen f�rfival tal�lkozni. F�leg olyannal, aki sokkal magasabb is. Kinyitva az ajt�t, �rezte a k�nos leveg�t, ami hamar fokoz�dhat. - H�t sziasztok - guggolt le a l�nyokhoz. - �s j� napot a h�lgynek - biccentett fel�. - Aleksendr vagyok, �n vezetem ezt helyet, de ti nyugodtan h�vhattok engem Sashanak - fel�llt �jra, hogy bek�s�rje �ket. Ha a n� megengedte, akkor felaj�nlotta a kez�t, hogy �tl�phesse a nagy k�sz�b�t. B�r lenne mit megmutatni, �gy gondolta, hogy r�juk f�rne egy kis alv�s, �gy h�t r�gt�n a szob�jukba vezette �ket. - Rem�lem j�l fogj�tok �rezni magatok n�lunk, ha b�rmi van, csak mondj�tok ki a nevemet kicsit hangosan - sz�lt nekik.� Ha el tudtak aludni, akkor f�lrevonta a m�sikat.� - Mit kell tudnom r�luk?

Equilas

El�zm�ny | 2022.09.12. 21:33 - #2

A visszapillant� t�k�rbe n�zve r�gt�n elkaptam az ikerl�nyok tekintet�t. A lehet�s�geikhez m�rten, amit a biztons�gi �v ny�jtott, �desen �s b�tor�t�an �ssze�lelkeztek a dzsip h�ts� �l�s�n. A d�lut�ni eszeveszett �gyint�z�sben m�g azt sem tudtam elmagyar�zni nekik, hogy hova k�sz�l�nk �s ez nem seg�tett abban, hogy megnyugodjanak. Riadt mogyor�sz�n tekintet�kb�l s�t�tt az aggodalom �s a bizonytalans�g. �A terepj�r� kerekei csikorogtak a murvak�v�n, ahogy behajtottam a parkol�ba. Nem volt tumultus, �gy k�nnyen tal�ltam parkol�helyet eg�szen k�zel a bej�rathoz, majd sebess�gb�l r�kvercbe �ll�tva az aut�t p�rhuzamosan leparkoltam valaki mell�. G�rcs�sen szor�tottam a korm�nyt, pedig a j�rm� m�r r�g elcsendesedett. A slusszkulcs elfordult �s az �jszaka s�t�t, m�ly �s hideg csendje r�nk borult, �n m�gsem t�rtem meg azonnal. �vsz�zadok sem tudj�k k�nnyebb�, elviselhet�bb� tenni az ilyen est�ket. – Kisz�ll�s! – mosolyogtam bele megf�radtan a visszapillant� t�k�rbe, mire a l�nyok kicsit b�tortalanul, de sz�fogad�an megtett�k, amire k�rtem �ket. �Kioldottam a biztons�gi �vem, felnyomtam z�rat, felh�ztam az ablakokat �s kinyitottam az ajt�t, hogy ki tudjak sz�llni a kocsib�l. Ezek csak mechanikus l�p�sek voltak, amik seg�tettek �sszpontos�tani a feladatomra. Minden apr� mozdulatot v�giggondoltam, miel�tt kisz�lltam �s a k�teless�gemet v�grehajtottam volna. Sz�ks�gem volt erre azokon a napokon, amikor egy, vagy t�bb gyereket kiragadtam a megszokott, �ltaluk j�l ismert k�rnyezetb�l �s beletasz�tottam �ket a rendszer mocskos m�kuskerek�be. Hinnem kellett, hogy ez a helyes, de nem ismertem ezt a Mened�kh�zat, sem az itt lak�kat. �Brooklynban minden mened�khelyet, �rvah�zat �s nevel�sz�l�t �gy ismertem, mint a saj�t pokolb�li tenyerem, de itt Fournemouthba alighogy egy h�napja k�lt�ztem �s ez volt az els� alkalom, hogy szem�lyesen hoztam �n ide valakit. A koll�g�im k�z�l p�ran m�r j�rtak itt, �k j� v�lem�nnyel voltak a helyr�l �s a tulajr�l, s�t voltak olyan kedvesek �s kontaktot is adtak, akivel egy �r�ja se telefon�ltam, h�tha akad k�t �res �gy ezeknek a cs�pps�geknek. �Valami�rt m�gsem �reztem �gy, hogy minden rendben lesz. ��sszeh�ztam magamon v�konyka sz�vetkab�tomat, majd finoman megh�ztam az �vemet, hogy jobban tartson, mert a vezet�s k�zben kicsit elengedett az anyag. Magassark� vel�r csizm�m nem volt �ppen a legalkalmasabb a terepre, ugyanakkor szerencs�re a megfelel� j�rtass�gnak - az egyens�lyoz�s k�pess�g�nek -� k�sz�nhet�en kifog�stalan volt a j�r�som �s ez�ltal a megjelen�sem is. �– Eln�z�st kell k�rjek, ami�rt nem adtam hamarabb felvil�gos�t�st arr�l, hogy mi is t�rt�nik �s mire sz�m�tsatok l�nyok, de nem akartam val�tlant �ll�tani. Ez egy mened�kh�z. Itt kellene maradnodotok addig, am�g nem tal�lunk nektek megfelel� embereket, akik gondoskodhatnak r�latok. – Leguggoltam a k�t nyolc �ves, indiai kisl�ny mell�, hogy egyszintbe legyen az arcunk. – Megteszitek ezt nekem? Itt maradtok �s �gyes, j� kisl�nyok lesztek, am�g vissza nem j�v�k �rtetek? A l�nyok el�sz�r egym�sra, majd r�m n�ztek, megszor�tott�k a kezemet �s �gy v�laszoltak: – Biztos �rt�nk j�ssz? – �rdekl�d�tt Aisha. – Ha j� kisl�nyok lesz�nk nem kapunk ki? – k�rdezte Alekhya. – Meg�g�rem �s �n mindig tartom magam ahhoz, amit meg�g�rek! – feleltem el�sz�r az els� k�rd�sre, majd kicsit gyeng�debben folytattam: – Itt nem �rhet b�nt�d�s titeket, ez�rt is h�vj�k “mened�knek”. Most pedig menj�nk be, j�? – J� – felelt�k k�rusban, b�r ink�bb elhal� hangon, mintsem vid�man.� A kezemmel terelgettem �ket magam el�tt, mik�zben fell�pt�nk azon a n�h�ny l�pcs�fokon, ami az ajt�ig vezetett, majd kicsit arr�bb �lltak, hogy bekopoghassak az ajt�n. Kopp-kopp �s m�r vissza is l�ptem m�g�j�k, hogy az ajt� akad�lytalanul kiny�lhasson el�tt�nk, amikor meg�rkezik a telefonban is hallott hang tulajdonosa.

Equilas

El�zm�ny | 2022.09.12. 21:27 - #1

� � Riah & Sasha |equilas| |amerys| “Finally the Rainbow Fish has only one shining scale left. His most prized possessions had been given away, yet he was very happy.” � —The Rainbow Fish by Marcus Pfister K�r st�tusza: Akt�v

[4-1]