Friss�t�sS�g�

Equilas	2022.09.25. 00:49 -
	� � Riah & Gin |equilas| |Darcyla| “I have seen what man can do when the evil lives inside of you.” K�r st�tusza: Akt�v �

[10-1]

Darcyla

El�zm�ny | 2022.10.22. 07:32 - #10

Eugene 'Gin' Walker George kit�r� �r�mmel fogadta a n� �rulkod� mosoly�t, az inform�ci�t amit szolg�ltatott pedig r�gt�n mag�ba is itta. - Ut�na n�z�nk, majd sz�lunk, ha tal�lunk valamit. Ti addig, l�phettek. – az im�nt m�g zsenik voltunk, hogy sz�ra k�sztett�k a l�nyt, most ism�t ideges�t� legyek voltunk, akiket szimpl�n elhessegethet. K�v�ncsi vagyok, meddig jut, b�r ez a nyom aligha nehezen felfedhet�. Mindenesetre, nem az �n dolgom volt elmer�lni az �gy m�lys�geiben, tulajdonk�ppen erre sem voltam k�telezhet�, ahogy a folytat�sra sem. R�akartam k�rdezni, hogy mi lesz a kisl�nnyal, de addigra k�dd� v�lt. H�l�t is adhatn�k, hogy nem akarta tov�bb ny�zni az idegeinket, ugyanakkor keser� �rz�s maradt a sz�mban �s a gyomrom is kelletlen�l bukfencezett. Az eset egyetlen aspektusa sem t�nt rem�nytelinek. A mellettem �ll�ra figyeltem, miut�n megsz�lalt. Halkan h�mm�gtem egyet a megjegyz�s�re. - Igen, lehetne. Azt a barmot ismerve, fegyvert fogott volna a hal�nt�komhoz, hogy marad�sra k�sztessen �s az a kev�sb� nagylelk� felk�r�s. – nevettem fel gyeng�n, elviccelve a dolgot. Azt nem tettem hozz�, hogy �t fegyverrel �ld�zn� el, ha tehetn� �s nem tartana egy kivizsg�l�st�l vagy att�l, hogy asztali munk�hoz k�tik. �gy sem �ll j�l a sz�n�ja, miut�n nemr�g egy gyan�s�tottat sz�pen laposra vert, hogy vallom�st csikarjon ki. A pszichol�giai ki�rt�kel�s�nek meg�j�t�sa hevesen ki�lt mag��rt.� - Eugene. – b�ktem ki, mint egy kellemetlen t�nyt, a nevemet. Jelenleg t�nyleg nem szolg�lt nagy �r�m�mre l�tezni. Levettem a szem�vegem �s kezembe temettem arcomat, a fejem majd sz�thasadt, nem b�rtam szabadulni a kisl�ny �rz�seit�l. Ez m�g sok�ig fog k�s�rteni. – De ha k�nyelmesebb, elfogadom a Genet, Gint is. – viszonoztam a bar�ts�goss�g�t amennyire tellett t�lem �s fellesve r� m�g siker�lt a mosolyt is visszaadnom. Kedvesnek l�tszott �s ezt legink�bb abb�l vontam le, ahogy a l�nyhoz �llt. Azt is felv�ltem fedezni, hogy olyasvalaki, aki sokat l�thatott, tapasztalhatott. Mindatt�l f�ggetlen�l hogy, egy bels� hang, vagy csak m�r az �r�letem s�gja, hogy valami nincs rendj�n, nem term�szetes a n�vel kapcsolatosan. Val�sz�n�leg �r�let lehet, mert nem ez az els� ilyen eset �s egyre er�sebb� v�lik, egyre gyarkabban j�n el�. Nem szokott probl�m�m lenni azzal sem, hogy kapcsolatosan l�tes�tsek emberekkel, hogy egy�ltal�n kezdem�nyezzek egy alapj�ban norm�lis besz�lget�st, de most m�g ez sem ment. Nem tudtam mit mondjak, kellene egy�ltal�n mondanom b�rmit is, vagy csak menjek a dolgomra, ahogyan majd � is �s k�s�bb tal�lkozunk. Egyszerre megrohant egy gondolat �s a pult m�g�tt �l� n�h�z fordultam. - Mi lesz Katleennel? – �rdekl�dtem �szinte aggodalommal. A n� most is, mint mindig, csak nehezen k�v�nta �szlelni a jelenl�tem �s �gy a k�rd�sem is. Sz�vesen r�k�rdezn�k honnan gy�keredzik az ellens�gess�ge ir�nyomba, de att�l tartok jobb az �ldott tudatlans�g. Illetve, van egy meg�rz�sem, ami szint�n mostan�ban �t�tte fel a fej�t, de nem akarom bolygatni. Most biztos nem, hisz nem ez volt a legfontosabb. - Kivel? – n�zett fel, hangj�b�l cs�p�g�tt a t�l j� vagyok ahhoz, hogy olyan jelent�ktelen alakkal besz�ljek, mint te. M�s esetben t�relmet �s meg�rt�st tan�s�tan�k ir�ny�ba, de ma kicsit t�ll�ptem a hat�raimat. - A kisl�nnyal, akit a gyilkoss�g szemtan�jak�nt hoztak be! Katleen Monroe! – vil�gos�tottam fel mem�ri�j�t, fejjel biccentve az ajt� fel�, amin t�l a gyermek tart�zkodott. - Egy befogad� csal�dhoz ker�l, am�g az �gy le nem z�rul vagy ki nem der�l, hogy k�ze volt a gyilkoss�ghoz. – nem tudtam hova tenni a felt�telez�st, hogy egy t�z �ves gyerek m�gis milyen szinten v�llalt volna szerepet a gyilkoss�gban, r�ad�sul a saj�t anyja gyilkoss�g�ban. Beteg vil�got �l�nk, sok elvetem�lt esettel tal�lkoztam, de l�tva �s hallva a kisl�nyt, szinte �sz�nt�nb�l �reztem, hogy � puszt�n az egyik �ldozata az esetnek. - Hogy k�ze? – hitetlens�gemb�l fakad�an k�rdeztem vissza, a nyelvem megeredt, b�r v�laszt nem v�rtam, �rtelmeset semmik�pp. Nem is kaptam, ehelyett egy ker�l� k�vetkezett, egy ugr�s, amivel lez�rni k�v�nta a besz�lget�st. - Hamarosan itt lesznek �rte. Nem kell agg�dni, �rtenek a probl�m�s esetekhez. – azzal visszafordult a pap�rmunk�hoz �n pedig Ri�hoz. - Nos, ennyit err�l akkor. – s�hajtottam lemond�an, hisz ezen a t�ren m�g annyi szavam sem lehetett, mint m�sban. Csak rem�lhettem, hogy j� embereket k�rtek fel a l�ny felvigy�z�s�ra, mert most mindenn�l nagyobb sz�ks�ge van a komfort�rz�sre. Nem mintha a t�rt�ntek ut�n sok minden megadhatn� ezt. - Jobb h�j�n, megengedek magamnak egy italt. – b�r nem sok kedvem volt ahhoz sem, szimpl�n olyan sok minden gy�lemlett fel bennem, hogy semmi egyebet nem tudtam volna csin�lni. Elt�lt�tt az aggodalom, ugyanakkor a tehetetlens�g is. – Velem tartasz? – ez is csak kiszaladt a sz�mon, b�r a r�gi �nemnek nem lett volna gondja az ismerked�ssel, a mostani kiss� megszenvedte a dolgot. – Csak az �gy v�gett. – tettem hozz�. | Hugh Dancy | Sassy, Idiot Bitch |�Credit: Venus |

Equilas

El�zm�ny | 2022.10.19. 03:11 - #9

� A vast�ml�ra d�ltem �s a falon, hangosan ketyer�sz� - jav�t�sra szorul� - �r�ra vetettem s�lyos gondokkal terhes tekintetem. M�r elm�lt f�l hat is, az emberek ebben az id�szakban indulnak haza a munk�jukb�l, mi meg csak most futunk neki az els� k�r�knek… ha egy�ltal�n t�nylegesen megt�rj�k a jeget ebben a kicsi l�nyban. Szinte �reztem, ahogy a s�hajt�s kik�v�nkozik bel�lem �s az ajkaimat csiklandozza, de nem jutottam el od�ig, hogy val�ban ki is eresszem a f�radt g�zt. Ez az eset sem lesz egyszer�bb - gondoltam magamban kiss� f�sultan. Nem testileg f�rasztottak le a nappalok, vagy az �jszak�k, minduntalan a szellemem frissess�ge volt megk�rd�jelezhet�. Ezen egy k�v� nem seg�thetett. A jelen dinamikuss�g�ban kerestem azt a visszacsat�l�d�si pontot, h�tha az felr�z �s a az �lmatags�gomat el�zi. �Megigaz�tottam akvamarin selyemruh�m red�it �s keresztbe tettem harisny�zott l�baimat az ac�b�l k�sz�lt asztal alatt. Kathleen, az �ldozat, m�r nem velem volt elfoglalva �s �gy volt lehet�s�gem �t tanulm�nyozni, am�g teljes figyelm�t a mellettem �l� f�rfire - Walkerre ford�totta �s a viselked�s�t fix�rozta. A nyomoz� seg�dje h�jj�n lehetett a tapasztalatnak, ami a gyerekekkel val� k�z�s munk�t illette, de nem hib�ztattam ez�rt. Ez csup�n egy t�nymeg�llap�t�s a r�szemr�l. Mib�l felt�telezem? �A megviselt tekintet�b�l, amiben a gyermek riadts�ga t�kr�z�dik vissza. Kathleen tapasztalatlans�ga nem jelentette egy�ttal azt is, hogy ha �gy alakul a besz�lget�s ir�nya, nem fedezi fel hangunkban, a mondanival�nkban a tan�cstalans�got. Egyetlen sz�t kapott csup�n: “Megkeress�k”. Nem sok, m�gis t�lz� rem�nyeket fog fakasztani abban az apr� mellkasban �s lehet mindhi�ba, mert sosem tal�ljuk meg a b�tyj�t, hiszen az esetek 40%-�ban ez t�rt�nik. Egyetlen rossz sz� egy ilyen elejtett �des kis semmis�g ut�n �s a l�ny bez�rk�zik �s ut�na cseszhetj�k. �Egy gyermek �les, metsz� pillant�sai keresztt�z�ben nem k�nny� semleges �ll�spontot k�pviselni. Ez teljesen �rthet� volt. Az empatikus, j�lelk� embereknek, mint amilyennek Walker is mutatkozott, akik k�nnyen bele�lik magukat egy adott szitu�ci�ba �s pontosan tudj�k, hogy az akkor �s ott megt�rt�ntek milyen s�lyos �rzelmi viszontags�got tudnak okozni egy ennyi id�s l�nyban, nem egyszer� az objekt�vit�st �s az elhat�rol�d�st magukra aggatni, mint szerep. Nem sz�m�tottam arra a kellemes meglepet�sre milyen j�l siker�lt a maga malm�ra hajtania a sz�vszor�t�k�rd�sb�l adott v�lasz�t, majd r�vette Kathleent a visszaeml�kez�sre, b�r a gyerekekkel val� kommunik�ci�s k�ss�g�t tov�bbra sem tartottam magasr�pt�nek, a logikusan fel�p�tett gondolatmenet pomp�s volt. �Tagadhatatlan t�nyek hangzottak el Walkert�l, hiszen a h�g n�lk�l a b�tyj sem tal�ltatik meg, de az id�z�s m�v�szete m�g a feln�tteknek is ritk�n megy, nemhogy egy kisl�nynak, akit sokkal k�nnyebb traumatiz�lni, sokkolni. Az agynak pedig a term�szetes reakci�ja a traum�ra a mem�riazavar… �A szeme tal�lkozott az eny�mmel, b�r fogalmam sincs mit l�tott benne, a tekintete k�nnyess� v�lt �s patakokban folyt le az arc�n, ahogy megpr�b�lta r�szletezni az elm�lt esem�nyeket. Oldalpillantva vettem �szre, hogy a kihallgat�st vezet� t�rsam arca eg�szen elkomorult. Lehet, hogy tal�n csak a k�s�i �ra miatt, de megesk�dtem volna r�, hogy s�padtabb volt az eddigiekhez k�pest. Nem olyan nagy �gy, hossz� �letem sor�n voltak kev�sb� nyom�s �rvek is arra, amikor el�ttem fakadt s�rva egy f�rfi, vagy egy tucat, de ki sz�molja? �Kathleen fel�llt �s odarohant a sz�kemhez, hogy Bodri �rral egy�tt h�rmasban vigasztal�djunk. Hallottam, hogy kik�redzkedik Walker, de nem igaz�n volt id�m b�vebben reag�lni, �gy odavetettem egy halk “J�”-t �s visszafordultam a gyerekhez. Az �llamat a feje b�bj�ra tettem �s csit�t�sk�p egy altat�dalt d�doltam, mik�zben a h�t�n k�rk�r�sen sim�tottam v�gig. �– B�k�n szusszan a mack�had, puha p�rn�n alszik a t�. Leng� hinta is elszunnyadt, s�r� �j lesz, j� takar�. Kicsim �lmodj m�r, csuda �lom sz�ll, iderep�l a szemedre, csitt kicsi, tente. Csillag gyermeket elringat odaf�nn a Hold nagyap� ~ – �nekeltem halkan, mire a s�r� gyermek m�r az �lemben lassan el is szenderedett. Kif�rasztotta a s�r�s �s az eg�sz napos hercehurca. �– Oliver szeretett a szomsz�d n�ni�kkel tartani Baras�k tany�j�ra… – motyogta halkan, de �n csak tov�bb csit�tottam. �– K�sz�nj�k, de most csak pihenj. Itt biztons�gba vagy, nyugodtan pihenj �s k�s�bb, tal�n majd holnap folytatjuk egy j� nagy forr� csoki mellett, mit sz�lsz? – b�jtam az arc�hoz, mire � m�r csak er�tlen�l b�lintott egyet �s p�r pillanattal k�s�bb el is aludt. Bodri �r kiesett az apr�cska kezek k�z�l. � Milyen k�lt�i! Csak egy pillanatra nem figyel az ember �s minden kics�szhat a keze k�z�l. A gyenge gyermekek semmit se tehettek a t�rt�ntek ellen. A k�rnyezet�kre hagyatkozva csak elszenvedt�k az esem�nyeket �s mit sem tehettek. Mire vagyunk mi, ha nem arra, hogy az ilyeneket megakad�lyozzuk minden er�nkkel? Mire j� a hatalom, ha nem erre? Most csak annyit tehettem, hogy Bodri urat visszatettem a kis kezecsk�i k�z�, biztons�gba, �s letettem egy babzs�kra, hogy ott pihenjen. M�g egy �sszehajtogatott pokr�cot is tal�ltam az egyik sarokban. Enyh�n �porodott volt, de a c�lnak megfelelt. �A f�rfiak ut�n �n is kil�ptem a kihallgat�terem ajtaj�n, figyelve hogy halkan csukjam be magam ut�n az ajt�t. M�r itt is folyt egy n�mileg haragosabb hangv�tel� besz�lget�s, ami az �n olvasatomban nem vezetett t�l sok eredm�nyre, �gy nem avatkoztam k�zbe, csak amikor a nyomoz� frapp�nsan kijelentette, hogy nekem az �gy v�g�ig jelen kell lennem, akkor mosolyogtam r� azzal a kellemes “nem szabadulsz t�lem egyk�nnyen” m�don. � – Elaludt. Ma m�r t�bb inform�ci�t nem fognak megtudni, a javaslatom az, hogy rekessz�k be a mai kihallgat�st �s a hallott inform�ci�kb�l pr�b�ljunk meg a legt�bbet kihozni. Miel�tt elaludt volna annyit m�g megeml�tett, hogy egy Baras vezet�knev� csal�d tany�j�n lehet Oliver. R�gen j�rt oda a szomsz�ddal. Val�sz�n�leg aut�val k�zlekedhettek, de mivel kisgyerekekr�l van sz�, maximum 3 �r�s �t lehet, �gy t�g�ts�k a keres�st. – magyar�ztam. � A nyomoz� t�rsas�g�t am�gy sem sz�vleltem �gy �r�mmel konstat�ltam, hogy t�vol�df�lben van. Az �jonc fel� fordultam �s neki egy kedvesebb mosolyomat mutatva fordultam fel�: �– Err�l ismert. A nagylelk�s�g�r�l, b�r lehetne rosszabb is. – s�hajtottam. – Riah vagyok, h�vj nyugodtan �gy. – mutatkoztam be kev�sb� hivatalosan. – T�ged, hogy h�vhatlak?

Darcyla

El�zm�ny | 2022.09.28. 17:14 - #8

Eugene 'Gin' Walker K�nyelmetlen�l mocorogtam a helyemen, amikor az els� k�nnycseppek al�hullottak az asztalra, a rajzra, melyen foltot ejtettek, ak�r csak a val�s�g sz�vet�n, amin �r�kre sebet ejtett az �desanyjuk elveszt�se. �r�ltem, hogy Amelia egy id�re �tvette a kihallgat�s, ink�bb besz�lget�s ir�ny�t�s�t. R�b�lintottam a v�laszra, nem vihetj�k haza, de a nyelvemen csom� k�ttetett, nem tudtam kimondani. Nem csak nem volna biztons�gos, de ak�r rosszul is els�lhet, ha intenz�ven rohanj�k le az eml�kek. Halov�ny mosoly simult az arcomra hallgatva a l�ny �s a n� interakci�j�t, a zsebkend� el�ker�lt�t, mely a kutya nyak�n �keskedett tov�bb. Siker�lt elt�volodnom annyira a szitu�ci�t�l, hogy �jfent er�t �reztem magamaban a folytat�sra. Egy m�sodperc alatt foszlott semmiv� mindez. A kisl�ny pillant�sa most nem a kuty�ra esett, hanem egyenesen az arcomra, pontosan a szemeimbe n�zett. Kisebb f�jdalom �t�tt mellkason, szerettem volna elkapni a tekintetem, de tudtam, ha megteszem, bizonytalans�got cs�p�gtetek Katleenbe, amit nem akartam. Erre a k�rd�sre nem lehet �szinte v�laszt adni. - Megkeress�k. – v�laszoltam tov�bbra is a kedvesen, nyugtat�lag cseng� hangomat hallatva, a sokat hallott f�lek azonban kif�lelhett�k azt a r�miszt� �ress�get, amit felv�ltem fedezni magamban. M�gis automatikusan hullottak ki a szavak a sz�mon. – Viszont ebben neked is seg�tened kell. A b�ty�d el�g er�s volt, hogy megv�djen, amikor a sz�leid veszeked�se el�l a gardr�bba b�jt veled �s megnyugtatott. Most neked kell er�snek lenned, hogy megmenthess�k a b�ty�dat. Nem lesz egyszer�, de most is van ki fogja a kezedet, ha szeretn�d. – itt f�leg a mellettem �l� n�re gondoltam, az �n kezem legyen a legutols� eshet�s�g. Jobban megn�zve, m�g mindig van r�ragadva macska- �s vagy kutyasz�r. - Mi...mit kell tennem? – reszketeg hangja indik�lta, hogy � is tudta mi a v�lasz a k�rd�s�re, �m naivan rem�nykedett, hogy m�gis elmaradhat mindez. A kit�r�se is azt mutatta, elod�zni k�v�nta, hogy besz�lnie kelljen a t�rt�ntekr�l. Sz�vesen teljes�tettem volna a v�gy�t, nem akartam tov�bb t�pl�lni a f�jdalm�t, de nem volt v�laszt�som. A gyilkos elfog�sa priorit�s, s am�g szabadon van, a l�nyra is kiemelten vesz�lyes. - Vissza kell id�zned a tegnap est�t. – �reztem, mint nehezedik r�m a kisl�ny �rz�seinek a s�lya is az eny�mek mellett, ahogy lassank�nt �ramolt sz�t benne, nincs menekv�s. Nehezen vettem a leveg�t, de egyel�re letudtam k�zdeni a felt�rekv� p�nikrohamot. M�r nem is keresem a megold�st, mi t�rt�nik velem, mi v�ltozott az elm�lt egy h�napban. Nem, ez most nem fontos. Megb�rk�zom vele. – Nem kell sietned, el�g, ha csak n�h�ny r�szletet felid�zel, b�rmi, ami k�zelebb vihet minket ahhoz, hogy Olivert megtal�lhassuk �s elkaphassuk azt, aki az �desany�tokat elvette t�letek. – lehet, hogy gyorsan kaptam a l�nyegre, de Katleen apr�t biccentett. Legal�bb megpr�b�lja. - Hangokra eml�kszem. – er�teljesen fix�rozta az asztalt, l�tszott, ahogy elmer�l benne, amint k�sz volt felid�zni. Bel�lr�l kezdtem harapni az �nyemet. – Anya...lefektetett �s �n...Oliver �tj�tt. Ne...Nem tudom. Hallottam any�t, amint kiab�lni kezd... – itt t�r�tt el a m�cses, �reztem, szinte tapintottam, hogy nem fog tudni tov�bb menni. Majdnem siker�lt nekem is elb�gn�m magamat, ahogy � is zokogni kezdett. Ameli�hoz b�jt, ahogy fel�llt �s Bodri urat is mag�hoz vette. - Musz�j...ki kell mennem! Eln�z�st. – �lltam fel a helyemr�l, hiszen enn�l tov�bb am�gy sem fogunk most menni. George az utamba �llt, sejthettem volna, hogy nem lesz egyszer� megsz�kn�m m�g azut�n sem, hogy nekem kellene utalj�k a fizet�se fel�t az el�bbiek�rt. M�regt�l cs�p�g� szemeket meresztettem r�, h�tha most az egyszer szavak n�lk�l is b�k�nhagy, de t�l hamar j�tt volna a Kar�csony. - Csak egy kis leveg�re van sz�ks�gem. – konstat�ltam hat�rozottan, a leveg� alatt pedig a cigit �rtettem. A franc�rt nem sz�vhatok el egy sz�lat, amikor majd megesz bel�lr�l ez a...magam sem tudom minek nevezzem. - Nekem meg egy �j feles�gre, de mindketten tudjuk, hogy nem fog az �lembe pottyanni, ha a h�t minden napj�n itt rohadok. – visszatolt a szob�ba �s az ajt�t beh�zta magunk ut�n, leadva az utas�t�st, hogy a kisl�nyt k�s�rj�k �t a szomsz�dos helyis�gbe, m�g vel�nk �tbesz�li d�nt�s�t. Szerettem volna seg�teni neki, mint h�s�ges sz�rnyseg�d, hogy a pultos h�lgy k�sz �r�mmel elmegy vele randira, �t legal�bb �szreveszi, s�t a szemei is f�lragyognak mikor k�sz�nti. F�lig az asztalra �ltem, karba tettem a kezeimet �s v�rtam mi k�vetkezik. - L�tom ti ketten �rtitek a dolgotokat a gyerekekkel, jelenleg ami sz�m�t, ezzel az eggyel mindenk�pp. Szeretn�m, ha egy�tt tudn�nk dolgozni, am�g le nem csukjuk a rohad�kot. – gondoltam, hogy nekem sz�nta a kit�r�st, ami�rt kor�bban v�dekeztem, nem j�v�k ki a gyerekekkel, most m�gis sikert arattam, ha nem is egyed�l az �n �rdemem volt. - Tekintve, hogy mag�nak az �gy v�g�ig figyelemmel kell k�s�rnie a kisl�nyt, am�g szemtan�k�nt r�sze a nyomoz�snak, nos, meg sem kell r� k�rnem, hogy maradjon. Te viszont... – mutatott r�m. - ...ha v�llalod, nem b�nod meg. – hitetlenkedve hunyorogtam r�, h�tha j�n az a r�sz, amikor azt mondja, oh, csak vicceltem, de nem j�tt a po�n a v�ge, tekintve, hogy nem is tr�f�nak sz�nta. - Milyen nagylelk�. – morogtam az orrom al�, amit � m�r meg sem v�rt, lel�pett. � | Hugh Dancy | Sassy, Idiot Bitch |�Credit: Venus |

Equilas

El�zm�ny | 2022.09.28. 01:53 - #7

�A zaklatott nyomoz� a soron k�vetkez� l�p�s�t tervezgette a hatalmi sakkj�tszm�nkban- a reakci�m ellen�re, vagy m�g ink�bb annak tudat�ban -, amikor a fiatalembert az inggall�rj�n�l fogva elragadta. Csal�dotts�gomat egy r�vid s�haj k�s�ret�ben sz�lnek is eresztettem, mindink�bb az�rt, mert tudtam semmi olyat nem tartogat a sz�momra ez a kis k�l�n eszmecsere, ami megk�nny�ten� az �n, vagy ennek a kisl�nynak a dolg�t. A rend �rei sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen volt az �ltaluk ki�p�tett seg�t�k�sz arculat fenntart�sa; a megfigyel� m�g tanonc lehetett, ez�rt egy ilyen k�zbeavatkoz�s �s az esetleges terepmunk�ra val� enged�ly - a rengeteg hibalehet�s�get sz�mba v�ve - ak�r a mentora h�rnev�n is foltot ejthet. Felt�telezhet�leg ez szabot�lja a terveimet, tov�bb� George-ot a racion�lis d�nt�s meghozatal�ban. Semmi p�nz�rt nem adna oda egy olyan �gyet egy z�ldf�l�nek, ami berobbanhat a m�di�ba. Mindezt pont az �n orrom el�tt. �Tekintetem minduntalan a gyermekre t�vedt, aki tov�bbra is ott �rny�kolt, maszatolt �s sz�nezett egy f�lig elk�sz�lt csal�drajzot. Fel sem n�zett a halkan dohog� f�rfiakra, akik t�le p�r m�terre ecsetelt�k a kihallgat�s menet�nek folytat�s�t. Nem �rdekelte, vagy csak pr�b�lta kiz�rni? Nem l�ttam a fej�be. N�ha m�g a mai napig is elt�n�d�m azon az egyszer� k�rd�sen, hogy mi �rtelme az emberi �letnek? Oly sok megr�zk�dtat�s �s neh�zs�g �ri �ket nap nap ut�n, majd miut�n megtapasztalj�k ugyan�gy fel�llnak (jobb esetben), s�t mennek tov�bb �s m�g tov�bb, pedig nincs kijel�lve nekik az egyenes �t. Az �let adta lehet�s�gek a szem�k el� ker�lve egy m�rlegen nyugszanak �s a d�nt�seiket az alapj�n hozz�k meg, hogy melyik oldalon vannak a nyom�sabb, s�lyosabb �rvek. A “kisebbik rossz” - szokt�k mondani, de vajon a detekt�v elmereng a mag�nyos est�in a tetteinek a k�vetkezm�nyeir�l? Mikor a k�rd�seivel t�bb k�rt tesz, mint amennyit haszn�l? K�tlem. �A v�lem�nycsere lassan, de biztosan a v�g�hez k�zeledett. A tapasztalataimb�l fakad� szkepticizmus nem k�ts�ges: korral j�r. Eleinte fel sem mer�lt bennem a lehet�s�ge annak, hogy George fontol�ra veszi a javaslatomat - puszt�n mert t�lem sz�rmaztathat�, holott a Walker n�ven megsz�l�tott f�rfi pontosan tudta mit kell tennie az�rt, hogy el�rje a k�v�nt c�lt. Nem tudom pontosan milyen eszk�z�k �lltak a rendelkez�s�re, mindenesetre r�vid �s vel�s megjegyz�sei hat�sosnak bizonyultak a seniorral szemben. Vagy csak untatta a nyomz�t a feladata… A szemem sark�b�l figyeltem a jelenetet, ahogy Walker megv�rja a felettese t�voz�s�t �s elereszt egy halk k�romkod�st. �Felvont szem�ld�k�m ink�bb k�rd�, mint hitetlen volt. H�trad�ltem a k�nyelmetlen sz�kemben �s a szememmel k�vettem a mell�m leteleped� robosztus alakot. Most el�sz�r n�ztem meg �gy igaz�n. A harmincas �veiben j�rhat. A ruh�zata makul�tlan. Kauk�zusi von�sok. Barna, g�nd�r, de �polt haj. A szemsz�ne k�zelr�l teljesen m�s k�pet fest, mint messzir�l. Az �risz nagyr�sze t�lnyom�r�szt k�k, ugyanakkor vegy�l benne barna, fekete �s z�ld �rnyalat is. F�lv�r? A szaga… �– �r�mest – a k�zmozdulatom ny�lts�got t�kr�z�tt. �A k�nyelmess�g hi�nya esetlens�get eredm�nyezett, m�gse bizonyult rossz v�laszt�snak. Kiszemelt egy, a kihallgat� teremben - felt�telezhet�en - a legorm�tlanabb c�mre p�ly�z� j�t�kb�but �s azzal pr�b�lt bar�ts�gosabb k�pet festeni az el�dj�hez k�pest. A gyermeteg hanghat�ssal felv�rtezett kuty�val val� b�bj�t�k, amilyen suta volt olyan szeretetteljes. Kiz�kkent a fiatal kish�lgy �s hossz� szempill�i �rny�k�ban r�nk pislogott. Mindenekel�tt “Bodri �r”-ra, id�vel r�m. A hangj�ban bujk�l� megt�rts�g felsz�nre hozott bennem valamit, amit m�lyen eltemettem magamban m�g �vtizedekkel ezel�tt. Nem hagyhattam, hogy felt�rj�n bel�lem. Az sem seg�tett az �gaskod� v�delmez� �szt�n�m visszafojt�s�ban, hogy modern hercegn�k�nt lettem defini�lva. �– Igen… – feleltem halkan �s a hossz� asztalon elfektettem a kezem teny�rrel felfel�, hogy ha �gy �rzi sz�ks�ge van egy seg�t� k�zre itt vagyok. – Itt nem �rhet b�nt�d�s. Gondoskodunk r�la – n�ztem le a kutya-t�rsamra, majd vissza Katleenre. �Walker k�rd�se betal�lt. Az akt�ban olvasottak alapj�n van egy fiv�re a szemtan�nak, aki elt�nt az incidenst k�vet�en. Erre a k�rd�sre m�r sz�m�tva Katleen reakci�it figyeltem. Tudtam mit �rezhetnek a testv�rek egym�s ir�nt, ezek roppant er�s �rzelmi sz�lak. Az �let�kt�l elv�laszthatatlan ez az �rz�s, a semmihez sem foghat�, elt�phetetlen k�tel�k, amelyet az egy�tt szerzett tapasztalatok �s eml�kek t�pl�lnak. Semmilyen megr�zk�dtat�s nem tudja t�nkretenni, a civakod�sok megt�p�zhatj�k egy r�vid id�re, de rendszerint ez csak meger�s�ti a testv�ri kapcsolatokat. Mindig is �rdekelt milyen ezt szem�lyesen meg�lni. �Megrezzentem, ahogy a f�rfi t�le v�ratlan m�don selymes hangon tov�bbf�zte a gondolatait egy fon�lon, amelyre csak az utols� gy�ngy�ket kellett m�r csak felf�zni, hogy egy teljes �kszert kapjunk. T�rt�netesen az utols� goly� �sszekoccant a t�bbivel �s valami megrepedt. A gondolatait teljesen elterelte egy t�nyez� �s ez nagyon rossz ir�nyba vitte el… �– Meg�rtem, Katleen, de most nem biztons�gos hazamenn�nk – v�ltottam az �ltal�noss�gban j�l bev�lt meg�rt�, kellemesen m�ly hanghordoz�somra; azon kereszt�l haszn�ltam az �rzelmekre hat� er�met. – Tudom, hogy nem egyen�rt�k� a val�s�ggal, de k�pzeld magad el�, hogy otthon vagy. Mit csin�ln�l? Csak hunyd le a szemed �s k�pzeld el, nem kell szavakba �ntened azonnal… – mondtam, miel�tt b�rmit k�zbe sz�lhatott volna, mert l�ttam a szem�ben, hogy szeretne – Hova menn�l el�sz�r? A szob�dban sok id�t t�ltesz? – b�lint�s. �– A gardr�bszob�ba, mert ott senki nem venne �szre a s�t�tben �s nem k�rdez�sk�dne. Ha anya �s apa veszekedtek akkor is mindig odab�jtunk Oliverrel… – mes�lte elfojtott hangon. �– Oliverrel?�– k�rdeztem vissza. �– A b�ty�mmal. �– Katleen, tudod hol van most Oliver? �– Ne-h-em. – krokodil k�nnyek csorogtak le puha arcocsk�j�n, amit a kab�tzsebemb�l el�hal�szott feh�r, h�mzett zsebkend�vel pr�b�ltam felitatni. – De-e sz�p! – h�zta el az arc�t�l az anyagot, hogy jobban szem�gyre vehesse. �– Szeretn�d megtartani? – k�rdeztem halv�ny, cinkos mosollyal k�r�tve. �Az igenl� v�lasz ut�n el�rehajolt, hogy Bodri �r nyak�ra k�sse a d�sz�t� elemet. �– B�csi… Bodri �rral megkeresik Olivert? – k�rdezte a kisl�ny megt�rt hangon. �Nem irigyeltem a neki szegezett k�rd�s�rt. Egy gyereknek �g�retet tenni legal�bb annyira l�lek�l� volt egy ilyen helyzetben, mint egy ilyen kihallgat�st v�gig vez�nyelni. �

Darcyla

El�zm�ny | 2022.09.26. 07:28 - #6

Eugene 'Gin' Walker �rt�keltem, hogy legal�bb a szob�ban egy valaki tudta, mik�nt kell egy gyerekkel besz�lni �s b�nni, k�r, hogy nem az � feladata b�rmit is kiszedni bel�le, hanem a mi�nk. Eln�zve viszont, az eredm�ny val�sz�n�leg annyira messze van, mint K�na. A k�rd�st illet�en el�bb a n� sz�lalt fel az asztal t�loldal�r�l, ami meglepett �s nem tudtam sok�ig h�l�san sem lesni r�. Mindenesetre nem hamarkodtam el a k�zbel�p�st, a d�nt� sz� sajnos nem volt m�s�, mint Georg�. Kezdhettem volna ak�r im�dkozni is, hogy ami�rt kil�ptem a l�thatatlan, Casper szerep�b�l, amit szigor�an r�mosztott, majd k�vetkezik meghurcoltat�som, de az elmaradt, legal�bbis v�ratott mag�ra. Fel�llt a hely�r�l, de miel�tt le�lhettem volna a felaj�nlott sz�kre, f�lrevont, m�ghozz� az ingem gall�rj�n�l fogva. Leszokhatna arr�l, hogy a h�zikedvenc�nek n�z, akit ide-oda r�ngathat p�r�z n�lk�l is, mert j�l tudom magamr�l, hogy harapok, ha kell. - Ha nem csal az eml�kezetem, azt mondtad nem kony�tasz a gyerekekhez, hogy id�zzelek, nem a szakter�leted. – �r�ltem, hogy k�pes volt elrakt�rozni mag�ban �s most felhaszn�lta ellenem a saj�t szavaimat. Vettem egy m�ly leveg�t. - Tudom, de egy pr�b�t m�gis meg�r. M�sk�l�nben �lhet�nk, �llhatunk f�l�tte, sosem fog egy sz�t sem sz�lni! – vetettem szavakba a nyilv�nval�t. George annyira hatotta meg, mint egy darab k�, viszont megijesztette, mert b�rmikor megs�r�lhet �ltala. - Nem b�nom Walker, besz�lj vele, de ha neked sem siker�l, meg�g�rhetem, egy darabig egyetlen �gy k�zel�be sem fogsz ker�lni! – a fenyeget�z�se nem tudott megh�tr�l�sra k�sztetni, �gyhogy csak b�logattam, majd eszembe �tl�tt nekem is egy felt�tel miel�tt m�g visszahuppanhatott volna a hely�re. - Igen, nos, jobb lenne az�rt, ha ink�bb kint v�rakozn�l. – r�gt�n elkomorult az arca, de ahelyett, hogy visszasz�vtam volna k�r�sem, j�t sz�rakoztam, ha ezt nem is mutattam ki. - Nagyobb az es�lye, hogy sikerrel j�rok, ha te nem vagy itt. – pillogtam r� �rtatlanul, majd zavart mosolyt eresztettem a t�rsas�gunk t�bbi tagja fel�, am�g George nagy nehezen kegyeskedett t�vozni, egy a leveg�ben l�g�, rem�ltem csak sz�momra hallhat� „faszom” k�s�ret�ben. Le�ltem a sz�kre �s miel�tt b�rmi m�st tettem volna, oda mondtam egy k�sz�n�m�t a n�nek. Igaz�b�l t�nyleg nem tudtam, hogyan kellene megk�zel�tenem a l�nyt. Ami lehet�s�gem ad�dott volna, hogy megtapasztaljam az apas�got �s �gy bens�s�ges kapcsolatba ker�ljek egy gyermekkel, mind odaveszett. A m�ltam r�sze volt, beleiv�dott a szem�lyis�gembe is, hogy innent�l kezdve m�r ker�ltem m�g a lehet�s�g�t is annak, hogy gyerekekkel �rintkezzek. Valah�nyszor egyre r�n�ztem, csak a vesztes�g f�jdalma �kl�z�tt gyomron a b�nb�nattal k�s�retk�nt. A jelenben viszont elkellett felejtenem mindezt, kiz�rnom a kihallgat� ajtaj�n t�lra. Fontosabb dolgok forogtak kock�n, mint az �n szem�lyes trag�di�m, ami jelenleg senkit sem �rdekelt. Mindenki azt v�rta, hogy r�veszem ezt a csup�n 10 �ves kisl�nyt arra, hogy felid�zze �lete legsz�rny�bb pillanat�t. A c�l szentes�ti az eszk�zt. - Szia. – k�sz�nt�ttem �n is, de aligha sikerrel. �gy t�nt a rajzol�s m�r k�l�n vil�gg� n�tte ki mag�t, amibe bel�pett �s ahov� m�st nem k�v�nt beereszteni, a val�s�gb�l semmik�pp, legy�nk b�rmilyen kedvesek. K�rben�ztem a szob�ban, cseppet sem tal�ltam megnyugtat� k�zegnek, de ez szem�lyes v�lem�ny �s gyerek sem voltam m�r. Lehajoltam �s felemeltem a kiv�lasztott pl�sst, egy csak kiss� ny�zott puli kuty�t, aminek j�szer�vel a nyelve l�tszott. Magam is elmulattam a j�sz�g boh�k�s k�lsej�n, volt benne valami kifejezett b�j, amit nem tudtam figyelem n�lk�l hagyni. Egy pr�b�t meg�r. Ism�teltem el magamnak is, amit kor�bban George meggy�z�s�re alkalmaztam. - A kisasszony igaz�n sz�pen tetszik rajzolni, ahogy azt Amelia is mondta. Bodri �r vagyok �s �n �s Amelia az�rt vagyunk itt, hogy megv�dj�nk. – tettem le az asztalra a pl�sst, m�g enyhe elv�ltoztat�ssal a hangomban el�adtam a karaktert. Isten tudhatja mit csin�ltam �s am�g a kamer�k vesznek, val�sz�n�leg ezt a felv�telt �r�kre meg�rzik majd. K�v�lr�l, a megfigyel� ablak m�g�l m�r hallottam is a k�pzeletemben George els�l� szitkoz�d�sait, hogy m�gis mit m�vel ez a fogyat�kos? Megs�gom, a te munk�dat, ha kicsit forradalmian, gyermetegen is. A kisl�ny kez�ben meg�llt a ceruza �s lassan feln�zett, de nem r�m, pontosan a kutyus pofij�ra, onnan pedig egyenesen a n�re. Gy�ny�r� z�ld szemei v�r�sek voltak, arca beesett volt, a sz�vem �sszeszorult. - Amelia? – sz�lalt fel el�sz�r, ami�ta idebent voltunk, �m a hangja is meg-megremegett, mintha b�rmikor s�r�sra fakadna �s bizony�ra �gy is volt. �gy lett volna, ha nem k�ti le mag�t a rajzol�ssal, amivel felt�telezem k�zben a csal�dja k�z� k�pzelte mag�t, mintha most is vel�k lenne. - Aham, � egy...egy...modern hercegn�, akinek az a v�gya, hogy seg�tsen a bajbajutott gyerekeken. – el�re f�j, amit ez�rt kapni fogok. - Sz�val...mi a te neved? – �rdekl�dtem a pl�ss eben kereszt�l, hogy ne �lj�n le a lelkesed�s. - Katleen. – v�laszolt megf�radtan. A rajz�t kezdtem f�rk�szni, ami el kell ismerjem, t�nyleg sz�pen form�t �lt�tt. - Boldognak t�nt�k. – b�lintott. – � a testv�red? – folytattam kit�rve a nagyobbacska alakra terelve a sz�t. - A b�ty�m. – � lehetett, akit a rend�rs�g elt�ntk�nt ki�ltott ki, tekintve, hogy az�ta sem akadtak sehol a nyom�ra. - Lefogadom, hogy csod�s b�ty lehetett abb�l, ahogy fogja a kezedet. – igyekeztem lassan tapogat�zni a l�nyeg fel�, amikor �rkezett a kit�r�s, Katleen az asztalra csapott kezeivel �s amennyire berekedt hangja engedte, olyan h�vvel besz�lt. - Bodri �r, Amelia hercegn�, haza akarok menni! Ha hazavisztek, elmondok mindent, amit az ogre b�csi tudni akar! - ajkaimat �sszepr�seltem, hogy elfojtsam a hirtelen kik�v�nkoz� nevet�st, mert a szitu�ci� cseppet sem volt vicces. Haza? De h�t oda biztos nem... | Hugh Dancy | Sassy, Idiot Bitch |�Credit: Venus |

Equilas

El�zm�ny | 2022.09.25. 20:15 - #5

�A pap�ron sercegve siklott a toll, ahogy gy�ngybet�kkel r�vetettem a kell� inform�ci�kat. Az asztallapr�l felemelt nyilatkozaton �rint�legesen, �pp csak hozz�-hozz� �rve v�gigsim�tottam, a r�vid sorokat �tfutottam a tekintetemmel a szab�lyszer�s�g jegy�ben, majd a “Bel�p�i nyilatkozatok” felirat� iratt�rol� fedetlen tetej�re ejtettem egy gyors oldalpillant�s k�s�ret�ben. �Kor�bban nem vettem szem�gyre az �jonnan �rkez�t �s az ut�na bel�p�t, de felismertem az egyik�ket. Az a nyomoz� l�pte �t a k�sz�b�t, aki rendszeresen szeretett a tudtomon k�v�l kihallgatni kiskor�akat, rem�lve, hogy a c�l szentes�ti majd azokat a mocskos eszk�z�ket, amiket a kihallgat�s folyamatai sor�n alkalmazott. Rem�nyeim azonnal semmiv� foszlottak, mihelyst megl�ttam az arc�ra vet�l� alattomos mosolyt. K�ts�g sem f�rt hozz�, hogy a f�rfivel �s k�s�r�j�vel kell egy�ttm�k�dn�m a mai napon. �Az illem k�telme v�gett egy biccent�ssel k�sz�nt�ttem �ket, de nem is vesztegettem erre t�bb id�t, mint amennyit meg�rt, b�r a tekintetem kicsit hosszabban elid�z�tt az ismeretlen von�sokon, nem enged�lyeztem magamnak t�bbet. Az idegen �gy �llt az ember-kop� mellett, mint aki kar�t nyelt. George eg�sz napos t�rsas�g�nak m�r a gondolata is maga volt a kik�vezett pokol – amit �n tal�n jobban ismerek, mint az eml�tett f�rfi maga –, amilyen s�tlan �s kegyvesztett egy alak. Sz�ntam a szerencs�tlent, ami�rt pont r� esett a nyomoz� v�laszt�sa. �T�relmesen megv�rtam, am�g el�ker�lt a nyomozati akta v�konyka dosszi�ja az asszisztensi asztalok egyik�r�l, illetve k�t m�anyag-poharas k�v� az automat�b�l. A f�rfiakkal ellent�tben �n egyikre sem tartottam ig�nyt. Alapos kutat�st v�geztem a csal�ddal kapcsolatos, relev�ns esem�nyekr�l, �gy nem tartottam att�l, hogy az �gyiratban szerepelhet b�rmi olyasmi, ami sz�momra az �jdons�g erej�vel �lne. A k�v� ugyanez. �Hamis el�z�kenys�gnek h�la �n l�phettem be els�k�nt a szob�ba a kisl�ny ut�n. �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy ilyenkor a gyermekekben kialakul egy sz�nni nem akar� fesz�lts�g, bizalmatlans�g �s / vagy bizonytalans�g �rz�s. Ez rendelet �ltali k�teless�g�nk oldani, amit �gy pr�b�lunk meg, hogy olyan k�rnyezetben v�gezz�k a kihallgat�s�t, amely bar�ts�gos, ismer�s �s otthon-szer�. Ilyen k�rnyezetben a kiskor� tan� k�nnyebben, oldottabban besz�l az �t �rt s�relemr�l �s tal�n kisebb lelki terhet jelent sz�m�ra a t�rt�ntek felid�z�se. Minden rend�rs�gnek be kell rendeznie egy erre a c�lra felhaszn�lhat� szob�t elvileg. �A falak a babak�k sz�n�rnyalataiban j�tszott, itt-ott foltosan. Az �gen pihen� b�r�nyfelh�kkel tark�tott festm�nyeken puf�k angyalok sz�lltak al� �s zen�ltek h�rf�n, trombit�n �s fuvol�n. A id� vasfog�nak k�sz�nhet�en a k�risf�b�l k�sz�lt fakeret, amely a k�pet k�zrefogta m�r sz�lk�sodott a kezeletlens�g v�gett. A b�torok ugyan be voltak vonva egy fest�kr�teggel, de p�cot azok se kaptak, �gy csorba volt a legt�bbje. A kis sz�nes sz�kek k�z�l t�bbnek is kit�rt egy-egy r�d a h�tt�mla r�sz�b�l, m�g a j�t�kok j� r�sze vagy t�r�tt volt, vagy a pl�ss�k eset�ben �ssze volt csimb�kosodva. �A kisl�ny mit sem t�r�dve a k�rnyezet�re �pp egy feh�r lapra vetette gondolatait a sz�nes ceruz�kkal. A b�ntet� igazs�gszolg�ltat�ssal tan�k�nt kapcsolatba ker�l� gyermekek jellemz�en szexu�lis, illetve �let vagy testi �ps�g elleni b�ncselekm�nyek �ldozatai. Ez a mostani esetben is �gy lehetett. Ilyen �gyekben sokszor a gyermek az egyetlen szem�ly, aki az elk�vet�vel jelen volt a tett helysz�n�n, ez�rt a b�ntet�elj�r�s eredm�nyes lefolytat�s�nak a kulcsa lehet a gyermekt�l beszerzett tan�vallom�s. �Szab�lyszer�en �s szakszer�en. Az im�nt eml�tett c�lon t�l ugyanakkor gondos figyelemmel kell lenni a gyermekek – korukb�l fakad� – speci�lis �rdekeire is. A szem�lyis�g 24 �ves korig nem alakul ki teljesen. Ebben az id�szakban az ember az �rdekeinek felismer�s�re �s azok �rv�nyes�t�s�re csak korl�tozottan k�pes. K�l�n�sen igaz ez a 14. �v alatti gyermekekre, akik a szem�lyis�gfejl�d�s korai szakasz�ban vannak �s kiszolg�ltatottak az �ket k�r�lvev� feln�tteknek. A feladatom ezen �rdekek k�pviselete most �s mindig. �Elfoglaltam a George melletti sz�ket �s keresztbe tettem a l�baimat, miel�tt el�rehajoltam volna. A rajzon egy kedvesked� k�p bontakozott ki el�ttem. K�t gyermek m�ret� �s egy feln�tt, tal�n n�i alak volt k�sz addig. Mindent a piros ceruz�val rajzolt, nap vagy m�s d�sz�t� elem nem szerepelt a pap�ron. �– Szia – k�sz�ntem �vatosan. – Amelia vagyok. Ha megengedsz egy �szrev�telt... nagyon sz�pen rajzolsz. – mutattam r� a masnis kisl�nyra, aki minden bizonnyal a k�pm�sa. – �n fele ennyire se vagyok �gyes, mint te, ha rajzol�sr�l van sz�… – mosolyogtam r� szel�den, b�r viszonz�st nem siker�lt kicsalnom bel�le. �Ez a p�r pillanatig tart� kis csend�let szeml�tom�st el�g b�jcsevejnek bizonyult a nyomoz� sz�m�ra, tudniillik egy gyors torokk�sz�r�l�s ut�n egyb�l dar�lni kezdte a k�rd�seit, cs�ppet sem m�zes-m�zas hangon. Megk�s�relt ugyan k�zbe�kelni olyan mondatokat, hogy “a seg�ts�gedre van sz�ks�g�nk” �s “ami t�rt�nt az megbocs�thatatlan �s mindent megtesz�nk az�rt, hogy a mam�d elleni b�ntettek elk�vet�j�t m�lt�an megb�ntess�k”, de nem volt t�lzottan empatikus, vagy eredm�nyes. A sorozatos k�rd�sekt�l a kisl�ny bez�rt �s teljesen elmer�lt a rajzol�sban �s az �ltala kre�lt vil�gban, ahol mindez csup�n egy rossz �lom. �M�r �pp terveztem az intervenci�t a hosszas kik�rdez�s-sorozat v�g�t �h�tozva, amikor a kis helyis�g egyik sark�ban �lldog�l�, addig csak t�voli megfigyel�k�nt viselked� f�rfi odal�pett hozz�nk �s k�zelebb hajolva �rdekl�d�tt a lehet�s�geir�l. A mellettem terpeszked� George szeml�tom�st nem t�lzottan �r�lt egy r�gt�nz�tt szerepcser�nek, viszont furcsam�d nem mert az �n megk�rdez�sem n�lk�l d�nteni. �n egy gyors pillant�st vetettem az ismeretlenre �s egy hat�rozott b�lint�s k�s�ret�ben ezt mondtam: �– Szerintem meg kellene pr�b�lnia. – �jfent r�n�ztem a n�vtelen emberre �s hozz�tettem: – K�rem, foglaljon helyet... – �s egy sz�kre mutattam, ami el volt forgatva az asztalt�l.

Darcyla

El�zm�ny | 2022.09.25. 14:31 - #4

/igen, csak ennyit hagyott le, haha/ M�g� l�ptem �s kicsit lehajoltam. - Baj lenne, ha ink�bb �tvenn�m? – �rdekl�dtem a lehet� legkedvesebb hangom el�v�ve, h�tha nem t�pi le a fejemet.

Darcyla

El�zm�ny | 2022.09.25. 14:30 - #3

Eugene 'Gin' Walker - Mi�rt is vagyok itt, George? Nem �rtek a gyerekekhez, nem az �n szakter�letem. – vontam k�rd�re a f�rfit, aki mellettem vonult. Ma hajnalban egy h�v�sra �bredtem a rend�rs�gt�l, miszerint felk�rnek, mint tan�csad�t, ism�telten. �ltal�ban csak akkor teszik, ha valami nagyon nincs rendj�n az �gy k�r�l. De m�gis melyik gyilkoss�gi �gy olyan, ami norm�lis, ahol minden rendben van? A porbl�ma forr�sa az volt, hogy az ut�bbi id�ben elterjedt r�lam, van valamif�le k�l�nleges „k�pess�gem”, amivel �tl�tom az eseteket. - Hidd el, a te szakter�leted lesz pillanatokon bel�l. – v�gta r� George, az �gyet vezet� nyomoz�, aki, mondanom sem kell, egy igazi seggfej. Seggfej l�t�re pedig m�ris tov�bb f�nyes�tette h�rnev�t. - A kisl�ny l�thatta a b�nesetet, nem kiz�rt, hogy ez�ltal a gyilkosr�l is tudna adni nek�nk egy tiszta k�pet vagy legal�bb egy kiindul�pontot. – hallgattam, de nem n�ztem r�. Min�l kevesebbet kell l�tnom a k�p�t, ann�l jobban meg�rz�m a hidegv�rem. - Az ut�bbi id�ben k�l�n�s tehets�get mutatt�l azir�nt, hogy a tettes nyom�ra bukkanj. Nem tudom mi v�ltozott, de �n csak �r�l�k, ha a munka fele annyi id�be telik. – jelentette ki, m�g csak titkolni sem titkolja, hogy felhaszn�lna, ak�r egy szerencsetalizm�nt. - Ez csak v�letlen, szerencse. – magam sem hittem el, amit mondtam, de nem kezdhetem ecsetelni, hogy p�r h�napja idegennek �rzem magamat, hogy hangokat hallok, l�tok dolgokat, amik nincsenek is, mellesleg pedig rendszerint meg�rzem, mit �rez a m�sik, vagy ha valaki hazudik. - Nem �rdekel minek nevezik, am�g bev�lik. – az utols� sz� jog�n betolt a lak�s ajtaj�n, nem t�rt tov�bbi ellentmond�st. Postafordult�val l�ptem is volna le, de szorosan m�g�ttem j�tt, nem eresztett sehov�. Nem volt k�telez� elv�llalnom, ugyanakkor tudom, hogy ezzel seg�tek A n� magzatp�zban fek�dt saj�t v�r�vel k�rbe�lelve, ak�r az anyam�hben a m�hlep�ny, mely meg�vja a fejl�d� �letet. Nem volt kellemes l�tv�ny, de sosem az. Az �desanya az �ldozat, a gyermek a szemtan�, s van egy, val�sz�n�leg elt�ntk�nt kezelend� testv�r. Nem kiz�rt, hogy a gyilkos vitte mag�val. A lak�sb�l kil�pve, a friss leveg� ment��vk�nt tartott a felsz�nen. Mindenn�l m�r csak az jobb, ha r�gy�jtok. Remeg� kezekkel kutattam �t a kab�tomat el�bb a cigarett�sdoboz, majd az �ngy�jt� ut�n. Szab�lyszer�en rosszul lettem, ami ezel�tt sohasem fordult el� velem egy tett helysz�n�n, akkor sem, ha gyomorforgat� volt a l�tv�ny. Most viszont, nem csak a l�tv�nyt fogadtam be, de valahogy a m�g a leveg�ben �raml� �rz�seket is magamba ittam. Hevesen sz�vtam magamba a doh�ny f�stj�t, hogy enyh�tsek a fell�p�, tornyosul� hull�mokon, amik ellepni k�sz�ltek. Mi t�rt�nik velem? T�nyleg kezden�k megbomlani? Val�sz�n�leg. A rend�rs�g �p�lete volt a k�vetkez� meg�ll�. Fesz�lt voltam tov�bbra is, ahogy a folyos�n haladtunk. Az iroda ny�zsg�se sem szolg�lt alapul a megnyugv�somra. A recepci�n �cs�rg�, id�s h�lgy tov�bbra is a bar�ts�goss�g f�tyl�ba burkol�zva biccentett, persze nem nekem, engem �szre sem vesz. Ink�bb elfordultam, mire egy nyurga sr�c alakja toppant a l�t�k�r�mbe. - �dv! – k�sz�nt�ttem az �jnak t�n� arcot. �j volt? Hirtelen nem tudtam eld�nteni, t�ls�gosan sok minden m�s foglalkoztatott. – Maga �j itt? – �rdekl�dtem, � pedig hevesen b�logatott, l�that�an m�g �lt benne a kezd�k lelkesed�se. Nem futotta enn�l jobb ismerked�sre, t�r�dn�m kellett azzal, ami�rt j�ttem. Automatikusan �tvettem a f�rfi �ltal m�g mindig keservesen tartott tollat egy elmormolt k�sz�n�m k�s�ret�ben, hogy amilyen gyorsan csak lehet, t�lessek a pap�rmunk�n. - A k�ly�k a kihallgat�ban van. Lesz mellette egy... – megakadt egy pillanatra, tekintete a t�volabb lev� pultn�l, a pap�rjait t�lt�get� n�re siklott. K�vettem elkalandoz� figyelm�t, s amint c�lba�rtem, vill�mcsap�sszer�en t�madt megint egy idegen �rz�sem. Teljess�ggel nonszensz gondolat volt, de mintha nem egy embert l�ttam volna. Ha nem n�zn�nek bolondnak, most kinevetn�m magamat, de el�g, hogy saj�t magamr�l tartom azt, hogy �r�lt vagyok. - Szak�rt�? – fejeztem be azt�n a mondat�t, hogy mindkett�nket visszatereljem a jelenbe, lehet�leg a val�s�gba is. Siker�lt nagy nehezen elszak�tanom a bag�les�met az illet�r�l. - Olyasmi. Gyermkedv�delmis. K�telez� berendelni, ha kiskor� is �rintett. – minden porcik�ja el�rulta, hogy nem sz�vleli ezt az �tletet Odaakartam l�pni az eml�tett szak�rt�h�z, hogy bemutatkozzak, de George lend�letb�l dobta ki el�m a karj�t, �n pedig, mint a hal a h�l�ban, fennakadtam benne �s halkan csuklottam egyet. Rosszall�an n�ztem fel r� �s m�r toltam volna el, amikor j�tt az �rvel�se. - Nem �r�nk r� j�pofizni, Walker! Az�rt van itt, hogy a gyerek �rdekeit n�zze, leford�tva, hogy a mi munk�kat akad�lyozza. Te meg az�rt vagy itt, hogy a h�tt�rben maradj �s megfigyelj, nem kell tudniuk ki vagy! – t�maszkodott le az asztalra, k�zelebb hajolva, hogy s�t�t gondolatait �tf�zze hozz�m. Tipikusan ellens�ges, mint mindig. L�ktem egyet szem�vegemen, hogy leplezzem szemforgat�som. - Az�rt van itt, hogy valaki a l�ny �rdekeit is n�zze, hogy ne �rje tov�bbi s�r�l�s! Lefogadom, ha egyed�l lenne egy szob�ban veled, a traumatikus �lm�nyei megsokszoroz�dn�nak, amib�l szerintem k�sz�ni sz�pen, �pp eleget kapott! – t�volodtam el t�le kell� t�vols�gra, amit m�g k�nyelmesnek �rezhetett a norm�lis ember. Nem szerettem, ha valaki m�sokkal s�gdol�zott, azt v�gk�pp, ha valaki velem pr�b�lta ezt megtenni. - �n meg az�rt, hogy m�sok ne v�gezz�k �gy, ahogy a kedves �desanya! – nem �lhettem ki a k�pet az eml�keimb�l, f�jdalmasan szisszenve csaptam le a fejemet, hogy a padl�n �ktelenked� k�v� folt v�lj�k a mentsv�ramm�. Eltartott egy p�r m�sodpercig, de v�g�l kiny�gtem: - Ha j�l v�gzed a munk�d, senki sem fogja! – sz�rtem a fogaim k�z�tt, majd ell�ptem mellette, miel�tt sz�ra nyithatta volna a sz�j�t �s lefogadom, hogy akarta. Ellenben �n mosolyogni kezdtem �s nem az�rt, mert akartam, egyszer�en a sz�m felfel� g�rb�lt �s nem �lltam ellent a k�s�rt�snek, ahogy a gondolatnak sem: George bekaphatja. Egy gyors automat�b�l vett k�v� ut�n h�rman vonultunk be a kihallgat�szob�ba, ahol a 10 �ves forma l�ny �cs�rg�tt �s a kapott pap�rra, a szint�n kapott, n�h�ny ceruz�val rajzolgatott. Ha j�l vettem ki, egy csal�dot akart �br�zolni. Jobb hely nem l�v�n be�lltam a sarokba karbatett kezekkel – maradjak a h�tt�rbe, kussoljak �s lehet�leg ne legyek l�b alatt -, George a l�nnyal szemben foglalt helyet, m�g a n� mellette �lt, ahogy azt kellett. R�gt�n �reztem ahogy a kisl�ny megfesz�lt, s felt�madt a retteg�se, amint elhangzottak az els� szavak, k�rd�sek. Azt is �reztem, hogy teljesen bez�rk�zik, falat �p�t maga k�r� �s onnan alighanem lehetetlen lesz kicsalni. �m nem csak ez volt az egyetlen, amit felv�ltem fedezni, valamint szinte teljes bizonyoss�gal titkol. Apr�t s�hajtottam. Ezzel �gy nem megy�nk semmire, s George t�relme �gy fogyott, mint a pi�ja, amit a mel� ut�n benyakal. M�g� l�

Equilas

El�zm�ny | 2022.09.25. 01:12 - #2

�A frissen v�s�rolt, ferrari-piros magassark� kopog�sa visszhangot vert a k�rh�zakb�l ismert, feh�r f�nnyel megvil�g�tott folyos�n. A rutinszer� alkalmi l�togat�soknak k�sz�nhet�en m�r volt szerencs�m hozz�szokni a rend�rs�g bar�ts�gtalan �p�let�hez, de att�l m�g a gyatra emberek gy�rtotta horrorfilmekbe ill� vil�g�t�s �s annak minden szimf�ni�ja egyszer�en zavarta az �rz�keimet. Szerettem �s tiszteltem, ha valami sz�p �s ig�nyes. Az �llamilag t�mogatott szervek - p�nz hi�ny�ban - azonban nem birtokolhatt�k egyik tulajdons�got sem. �A k�zleked� v�g�n egy leng�ajt� terpeszkedett. Oda�rv�n egyetlen leheletnyi mozdulattal megl�ktem az ac�llal �s b�rrel bevont nyil�sz�r�t �s az addigi csendbubor�k, amiben az im�nt m�g gyalogoltam, kipukkadt �s semmiv� foszlott. A megszokott l�tv�ny fogadott az �j helyis�gben. Az �gyf�lszolg�laton mindenki gyors mozdulatokkal g�pelte a telefonon kapott inform�ci�kat, amiket azt�n nyomoz�k �s rend�r�k faxon, nyomtat�kon kereszt�l megkaptak �s akt�kba rendezve �ggy� alak�tott�k. Rengetegen �lltak �s besz�lgettek hol munk�r�l, hol mag�n�leti kr�zisekr�l. �– �h, Miss Thornton, vagy sz�l�thatom Ameli�nak? – k�zeledett egy igencsak lelkes, minden bizonnyal friss koll�ga. – A nevem Levander, Levander Pilthoan, de mindenki csak Levinek h�v! Nagyon �rvendek, �n leszek az �j recepci�s, sz�val ha b�rmire sz�ks�ge van k�rem sz�ljon nekem nyugodtan – ecsetelte lend�letesen, mik�zben a pulthoz odal�pett �s a koll�gan�j�t�l k�rt egy nyilatkozatot, amelyet ki kellett t�ltenem minden egyes alkalommal, amikor betettem ide a l�bamat. A recepci�s pult m�g�tti id�s h�lgy m�r t�l volt a hetvenen is, a b�re megereszkedett �s az arc�n m�jfoltok �ktelenkedtek. Korpulens �lla finoman megrezzent, ahogy felemelte a fej�t egy �js�gpap�r f�l�l, amin �pp keresztrejtv�nyt fejtett �s olyan undorral vegyes unalommal b�k�tt a dokumentumokra, mintha nehez�re esett volna megemelni egyetlen pap�rt is. Nem kis �nuralomr�l tett tan�bizonyoss�got a fiatal Levander, aki mindennek ellen�re �gyet sem vetett a hozz�int�zett k�z�nyre �s ked�lyesen folytatta tov�bb a velem val� egyoldal�nak hat� besz�lget�s�t: – Bizony�ra nem mondok �nnek �jat azzal, hogy ezt a dokumentumot mindenk�ppen ki kell t�lteni, ha beszeretne menni a kihallgat� szob�ba, de a feladataim k�z� tartozik – a mosolya bocs�natk�r� volt �s kedves, �n pedig nem sz�ltam ink�bb egy sz�t sem, hiszen pontosan tudtam milyen az, amikor valaki k�teless�gb�l tesz olyat, amit nem szeretne. �Elvettem a lapot �s egy k�r�sz�let� mosollyal nyugt�ztam a k�sz�lts�g�t, mert m�r a tollat is ny�jtotta volna, ha nem l�tja meg, ahogy �pp egy m�sodperccel azel�tt veszem el� a saj�tomat a bels� kab�tzsebemb�l. – K�sz�n�m, kedves! Nyugodtan t�rjen vissza a munk�j�hoz, innent�l megoldom! – sz�ltam j�indulattal a hangomban, mert l�ttam hogy egy m�sik szem�ly is betoppant az irod�ba �s nem venn�m az nem l�tez� lelkemre, ha az els� munkanapj�n miattam pender�tik ki, mik�pp t�lbuzg�s�g�ban megfeledkezett a feladatair�l, �gy �n sarkon fordultam �s egy �ll� pultn�l kit�lt�ttem a nyilatkozatot: n�v, lakc�m, alpadatok, milyen �gyben j�tt, k�sz�lhet-e r�lam kamera-felv�tel. Konvencion�lis k�rd�sek. �

Equilas

El�zm�ny | 2022.09.25. 00:49 - #1

� � Riah & Gin |equilas| |Darcyla| “I have seen what man can do when the evil lives inside of you.” K�r st�tusza: Akt�v �

[10-1]